Medgyessy is lehet tanú Princz ügyében

Egyre több jel utal arra, hogy megváltozott a Postabank-ügyben zajló nyomozás koncepciója - mondta az [origo]-nak Nehéz-Posony István ügyvéd, aki emiatt olyan indítványt juttatott el a rendőrségnek, amelyben azt kéri, hallgassanak meg minden egykori pénzügyminisztériumi vezetőt, akinek köze lehetett a Postabankhoz. A rendőrség és az ügyészség semmilyen információt nem kíván adni az ügyben.

Csütörtökön indítványt nyújtott be Princz Gábor egykori bankvezető ügyvédje az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságához, amelyben újabb tanúk meghallgatását és újabb dokumentumok beszerzését kéri a Postabank miatt zajló nyomozásban. Nehéz-Posony István ügyvéd többek között azt indítványozza, hogy hallgassák meg mindazokat a pénzügyminisztériumi vezetőket, akik 1995 elejétől 1998 július végéig a Postabankkal kapcsolatos döntésekért feleltek. Az indítvány szerint különösen fontos lenne a bank konszolidációjára vonatkozó döntések megismerése.

Az indítvány ugyan nem konkrétan a pénzügyminiszterek meghallgatását kéri, de elvileg rájuk is vonatkozhat. 1995 januárja és 1998 júliusa között Békesi László, Bokros Lajos, Medgyessy Péter, majd - már az Orbán-kormány idején - Járai Zsigmond vezette a pénzügyi tárcát. Az indítvány emellett kéri a bankfelügyeleti vezetők tanúkénti meghallgatását és a bank közgyűlési, valamint igazgatósági iratainak beszerzését. Az ügyvéd szerint különösen fontos annak kiderítése, hogy a tulajdonosok és a menedzsment mellett a kormányzat és a bankfelügyelet részéről kik vettek részt ezeken az üléseken.

Nehéz-Posony István szerint mindezekre a lépésekre azért van szükség, mert érezhető, hogy a több mint négy éve tartó nyomozás koncepciója megváltozott, és egyre inkább a Postabank stratégiájára, üzletpolitikájára vonatkozik. "Semmilyen hivatalos közlést nem kaptunk, csupán bizonyos jelekből lehet arra következtetni, hogy az ügyészség felügyeletével zajló eljárásban változás történt" - tette hozzá az ügyvéd.

Nehéz-Posony szerint mindenképpen koncepcióváltásra utal az, hogy miközben már ki van tűzve az iratismertetés, és ezzel a nyomozás a végéhez közeledik, a rendőrség újabb tanúkat hallgat meg. Ráadásul olyan személyeket hívnak be, akiket már évekkel ezelőtt is meghallgattak - tette hozzá az ügyvéd. Nehéz-Posony elmondása szerint az indítvánnyal azt volt a szándékuk, hogy ha már az ügyészség új meghallgatásokat kezdeményezett, akkor kezdődjön meg a teljes tényállás felderítése.

Az ügyvéd egyébként úgy véli, nem világos, hogy miért éppen most - ezen a héten - kellett tanúvallomást tennie az ügyben Járai Zsigmond jelenlegi jegybankelnöknek, volt pénzügyminiszternek. Nehéz-Posony azt sem érti, miért volt például szükség arra, hogy a héten négy év után újra kihallgassák tanúként Tarafás Imrét, az Állami Bankfelügyelet, majd Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet korábbi elnökét. Az ügyvéd közlése szerint a rendőrség tervezi Tarafás elődjének, Rusznák Tamásnak a meghallgatását is. A rendőrség a napokban még további két személyt fog kihallgatni tanúként, azt azonban az ügyvéd nem tudta megmondani, hogy pontosan kikről lehet szó.

Koncepcióváltásra utal az is, hogy míg a nyomozás korábbi szakaszában az ügyészség képviselői nem jelentek meg a kihallgatásokon, addig az e heti meghallgatásokon végig jelen volt és kérdéseket tett fel a vádhatóság munkatársa is - mondta Nehéz-Posony. Az ügyvéd hozzátette: a nyomozás ugyan végig szoros ügyészi felügyelet alatt zajlott, de eddig ilyenre nem volt példa.

Az [origo] kérdésére, miszerint a nyomozás során bekövetkezett változások nem azt jelentik-e, hogy az ügyészség a súlyosabb büntetési tételű ügyekre akar koncentrálni, Nehéz-Posony csak annyit mondott, a nyomozás tárgya hivatalosan nem változott.

Sem a nyomozást végző ORFK, sem az azt felügyelő ügyészség nem kívánt nyilatkozni az ügyben. A rendőrség még azt sem kívánta elárulni, hogy megérkezett-e hozzájuk az ügyvéd indítványa. Így egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor döntenek az ügyvéd kéréséről. Nehéz-Posony szerint az általa kezdeményezett meghallgatások miatt nem húzódna el lényegesen az eljárás, az érintett 4-5 személyt ugyanis egy héten belül ki lehetne hallgatni.

Princz Gábor egykori Postabank-vezető és társai ellen gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése alapos gyanúja miatt indult nyomozás 1998-ban. A feljelentést még az Orbán-kormány tette, a banknál észlelt 150 milliárdos vagyonvesztés nyomán. A törvény szerint ez a bűncselekmény legfeljebb két év szabadságsértéssel sújtható.