A tervek szerint 2003 szeptemberétől nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül is államvizsgázhatnak a hallgatók, ám a diplomát csak a nyelvvizsga megszerzését követően kaphatják meg. Évek óta visszatérő probléma ugyanis, hogy a hallgatók húsz százaléka nem szerezi meg az utolsó szemeszterig sem a nyelvvizsgát, holott ezt a törvény előírja. A negyven évnél idősebb hallgatóknak a javaslat szerint nem kell majd nyelvvizsgát tenniük a diplomához.
A kormány által szerdán elfogadott tervezet tartalmazza azt is, hogy az egyetemi, főiskolai tanárok munkahely-változtatás esetén "magukkal vihetik címüket". Jelenleg erre nincs mód, a tanároknak munkahely-változtatás esetén három évet várni kell, hogy újra kinevezzék őket.
Emellett a módosítás szerint bírósághoz fordulhat az a diák, aki panaszával a felsőoktatás valamennyi fórumát végigjárta, de továbbra is kifogásolja a döntéseket.
A parlament elé várhatóan tavasszal kerülő javaslat azt is lehetővé tenné, hogy másoddiplomás képzésekben is lehessen állami támogatással tanulni. A felsőfokú szakképzésben részt vevők jelenlegi tanulói jogviszonya pedig 2005-től hallgatói jogviszonyra változna, ez több juttatás, például ösztöndíjak igénybevételére jogosítana föl.