Hat év alatt öt ítélet a Tocsik-perben

Kedden pont került az 1996-ban kirobbant privatizációs botrány végére. Tocsik Mártát a Legfelsőbb Bíróság felmentette az ellene hozott vádak többsége alól. A bíróság csak három rendbeli magánokirat-hamisításban találta bűnösnek. Emiatt Tocsiknak 400 ezer forint pénzbüntetést kell kifizetnie, ugyanakkor az elkobzott vagyonát visszakapta. Az elmúlt hat évben több, egymásnak ellentmondó ítélet született az ügyben, Tocsikot hol felmentették, hol négy év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A perek során az ügyészség többször módosította a vádat.

Tocsik Márta, Liszkai Péter, és ügyvédek sora a bíróságon

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. külső szakértőként, Tocsik Márta jogásznőt bízta meg 1995 decemberében azzal, hogy a belterületi földekért az önkormányzatoknak járó részesedés nagyságát lealkudja. A jogásznő a nyereség 10 százalékát kérte sikerdíjként, ez végül 804 millió forint lett. A Fővárosi Főügyészség eredeti vádirata szerint Tocsik Márta - az ÁPV Rt. megbízása ellenére - a 804 millió forintos sikerdíj kiszámításának alapjául szolgáló megtakarításokat többnyire nem az ügyletekben szereplő részvények névértéke, hanem legmagasabb tőzsdei árfolyama szerint mutatta ki. Az eredeti vád szerint így Tocsik, az ügy elsőrendű vádlottja el nem végzett munkáért vette fel a 804 millió forintos sikerdíjat, ezért eredetileg bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel vádolták meg.

Liszkai Péter, az ügy másodrendű vádlottja pedig az ügyészség szerint megtévesztette az ÁPV Rt. igazgatóságát azzal, hogy döntött Tocsik Márta alkalmazásáról, és az elvégzett munkát hasznosnak ítélte. Az ÁPV Rt. igazgatótanácsának eredetileg hanyag kezeléssel vádolt egykori elnöke, Szokai Imre és további három tagja, Lascsik Attila vezérigazgató, illetve Bessenyei Zoltán és Spanyol József a vád szerint megalapozatlanul döntött a tanácsadó szükségességéről, illetve alkalmazásának feltételeiről.

A legelső vádirat szerint a szerződés létrejötte után Boldvai László szocialista országgyűlési képviselő, a párt egykori pénztárnoka, majd nem sokkal később Budai György szabad demokratákkal kapcsolatban álló üzletember találkozott Tocsikkal. Mindketten felszólították a jogásznőt, hogy kössön cégükkel fiktív szerződést, és a nyereség egy jelentős hányadát adja át nekik minden ellenszolgáltatás nélkül, különben elintézik, hogy az ÁPV Rt. bontsa fel a szerződést vele. Azt mondták: a pénzt az MSZP-nek, illetve az SZDSZ-nek továbbítják. A jogásznő a pénzt átutalta - állította az ügyészség. Budait és Boldvait az ügyészség ekkor befolyással való üzérkedéssel vádolta. Eredetileg még egy vádlottja volt az ügynek, Vitos Zoltán, akit bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedés vétségével vádolt az ügyészség.

Forrás: ORIGO

Horn Gyula volt miniszterelnök, aki a Tocsik-ügy idején volt kormányfő, a botrány kipattanása utáni napokban felmentette Suchman Tamás privatizációs minisztert. A per nagy vitát váltott ki a pártok között is.

A Fővárosi Bíróság (FB) kétszer is ítéletet hirdetett az ügyben. Az első büntetőperben, még 1999-ben, felmentették Tocsikot. Tíz hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélték Boldvai Lászlót. Budai György hat hónap végrehajtandó fogházbüntetést kapott, és 5 millió forint vagyonelkobzással is sújtották. A fellebbezést követően azonban a Legfelsőbb Bíróság új eljárásra kötelezte a Fővárosi Bíróságot. Az új eljárásban Budai és Boldvai esetében már zsarolásra minősítette az ügyészség a vádat, Vitos esetében pedig bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettére.

Az FB 2002 márciusában bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés miatt elsőfokú ítéletében négy év börtönre és 640 millió forint értékben vagyonelkobzásra ítélte Tocsik Mártát. Három és fél évet kapott bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés miatt az ÁPV Rt. egykori vezető jogásza, Liszkai Péter. A privatizációs vállalat volt elnökét, Szokai Imrét nagy értékre, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt négy és fél év börtönnel sújtotta a Fővárosi Bíróság. A negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlottakat, Lascsik Attilát, Bessenyei Zoltánt és Spanyol Józsefet hanyag kezelés vétségében találta bűnösnek új eljárásában a Fővárosi Bíróság, ők felfüggesztett börtönbüntetést (egy, illetve másfél-másfél évet) kaptak. A hetedrendű vádlott Vitos Zoltán 300 ezer forintos pénzbüntetést kapott magánokirat-hamisítás miatt. A nyolcad-, illetve kilencedrendű vádlottakat, Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt, felmentették a zsarolás bűntettének vádjai alól. Az ügyészség súlyosbításért, Budai és Boldvai kivételével a vádlottak felmentésükért fellebbeztek.

A vádlottak közül az ügyészség 2003-ban Tocsik Márta, Liszkai Péter és Szokai Imre ítéletének súlyosbítását kérte. Az ügyészség Boldvai és Budai esetében azt kérte, hogy rendeljenek el új eljárást. Az áprilisi, Legfelsőbb Bíróságon zajló ítéletben az ügyész Tocsikék esetében indítványozta a bűncselekmény megváltoztatását is csalásra.

Tocsikot megviselte a per

A Legfelsőbb Bíróság (LB) végül kedden kihirdetett, jogerős ítéletében felmentette Tocsik Mártát az ellene hozott vádak többsége alól, ezzel lényegesen enyhítette az elsőfokú , négy évnyi börtönbüntetésről szóló döntést. A Legfelsőbb Bíróság a keddi ítélethirdetéskor csak három rendbeli magánokirat-hamisításban találta bűnösnek a jogásznőt. Emiatt Tocsiknak 400 ezer forint pénzbüntetést kell kifizetnie, de visszakapta a korábban elkobzott vagyonát, 640 millió forintot. Az LB Szokai Imrét, az ÁPV Rt. egykori igazgatótanácsi elnökét hanyag kezelés miatt 1 év hat hónapnyi, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Boldvai László szocialista országgyűlési képviselő és Budai György, szabad demokratákhoz közel álló vállalkozó esetében az LB helybenhagyta az első fokon hozott felmentő ítéletet.

A büntetőügy mellett az ügyészség polgári pert is indított Tocsik sikerdíjas szerződései ügyében. Ebben az eljárásban a szerződések érvénytelenségének kimondását kérték. A Legfelsőbb Bíróság tavaly októberi jogerős ítélete szerint azonban jogszabályt nem, csak jó erkölcsöt sértettek a szerződések. Ugyanakkor ebben az ügyben is új eljárásra kötelezték az első fokon eljáró Fővárosi Bíróságot, annak megállapítása érdekében, valójában mekkora sikerdíj járt volna Tocsiknak.