Újabb négypárti várható az EU-választásokról

Januárban szakadt félbe az európai parlamenti választásokról szóló négypárti egyeztetés, a Fidesz és a belügyi tárca nézeteltérése miatt. A Belügyminisztérium a következő hetekben újbóli négypárti találkozót tervez, a Fideszben még nem tudják, hogy elfogadják-e a meghívást.

Az elkövetkező hetekben négypárti egyeztetések lesznek a kormányzat tervei szerint az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos előterjesztésekkel kapcsolatban. Néhány héten belül a kormány elé kerül a javaslat, előbb azonban négypárti egyeztetést tartanak - mondta Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára.

Január közepén találkozott utoljára e célból a négy párt képviselője, amikor is a Fidesz bejelentette, hogy további egyeztetéseken nem vesznek részt. Ezt azzal indokolták, hogy a belügyi tárca egy sajtótájékoztatón arról azt közölte, hogy a pártok képviselői mindenről megállapodtak már, ami a Fidesz szerint nem volt igaz.

Még nem kaptunk értesítést az újabb négypárti egyeztetésről, amennyiben értesülünk a meghívásról, elgondolkodunk arról, hogy részt veszünk-e rajta - mondta Salamon László, a Fidesz témafelelőse, aki hozzátette: a Belügyminisztérium ominózus bejelentése miatt megszűnt a bizalom, ám pár hónap eltelt azóta, így majd eldöntik, hogy ott lesznek-e. Azt Salamon László is elismerte, hogy a legtöbb dologban sikerült megállapodniuk, azonban néhány kérdésben nem. Így például az összeférhetetlenség és a külföldön tartózkodó magyarok szavazási lehetőségének kérdésében sem.

A Fidesz - más pártok képviselőivel együtt - szeretné, hogy átmeneti felmentést kapjanak az EU-tól abban, hogy magyar parlamenti képviselők is lehessenek európai parlamenti képviselők. Ezt azzal indokolják, hogy szerencsésebb lenne, ha a gyakorlott képviselők kerülnének az Európai Parlamentbe (EP). Az előterjesztő belügyi tárca szerint szerepelhetnek magyar parlamenti képviselők EP-jelölti listán, azonban ha bekerülnek, valamelyik mandátumukról le kell mondaniuk. A polgármesterekre nem vonatkozik összeférhetetlenség az EU-ban, így ha például Demszky Gábor főpolgármester SZDSZ-es jelöltként bejutna az EP-be, nem kellene választania a két posztja között.

A januári négypárti megbeszélésen még arról vitáztunk, hogy milyen módon bonyolódjék a külföldön tartózkodó magyar választópolgárok külképviseleteken történő szavazása, ám nem tudtunk megegyezni - mondta Salamon László, aki a sajtóból értesült, hogy a javaslat valószínűleg a levélben történő szavazást fogja tartalmazni. A leveles szavazás biztonságát a Fidesz aggályosnak tartja, és nem támogatná - jelentette ki Salamon László.

A négy pártnak a januári egyeztetésen sikerült megállapodniuk abban, hogy zárt listás szavazással választják meg az EP-képviselőket. Ez azt jelenti, hogy a pártok előre meghatározott sorrendben jelölhetnek képviselőket. A választók így csak azt befolyásolhatják, hogy az általuk preferált politikai tömörülés hány mandátumhoz jut. Ezt a változatot támogatta eredetileg is az ellenzék, míg az MSZP és az SZDSZ eredetileg azt szerette volna, ha a választók lehetőséget kaptak volna rokonszenv alapján a képviselők rangsorolására. Ez lett volna a nyílt listás szavazás.

Döntöttek arról is, hogy az EP-választáson csak pártok indulhatnak a 24 képviselői helyért. Ehhez szintén ragaszkodott a Fidesz. Az MSZP és az SZDSZ korábban itt is felvetette, hogy független társadalmi szervezetek jelöltjei is indulhassanak, ezt azonban már az első egyeztetésen elvetették. A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár ajánlása szükséges. A mandátumszerzés küszöbértéke pedig 5 százalék.

Magyarországon 2004 nyarán tartják majd az európai parlamenti választásokat.