Az ebek 9 éves korukban vonulnak vissza hivatalosan a szolgálatból, ám előfordul, hogy már fiatalabb korukban "rokkantnyugdíjba" küldi őket dr. Szilágyi Zoltán rendőr őrnagy, állatorvos, az ORFK kinológiai szakcsoportjának vezetője. Az őrnagy beszámolója alapján a kutyákat nyugdíjas koruk elérése előtt vagy fizikai, vagy lelki okok miatt szerelik le.
Szilágyi őrnagy szerint a most licitre kerülők között volt olyan, amelyik egyszerűen kiesett a keresőtanfolyamon, vagy gerincbántalmak, esetleg diszplázia gyötri, de az egyik járőrkutya alá például petárdát dobtak egy meccsen - emiatt megijed és azóta fél az éles zajoktól -, egy másikat pedig eltalálta a csibészelésnél használt kiképzőbot, aminek következtében a kutya félni kezdett a bottól, és alkalmatlanná vált a további kiképzésre.
Szilágyi Zoltán elmondta, hogy szűrik ugyan a diszpláziát, ám a genetikailag öröklődő, rejtett betegséget gyakran előhozza a terhelés, és szintén a fokozott terhelés az oka, hogy sok kutyát kínoznak gerincbántalmak, például porckorongsérv. A két otthoni és egy szolgálati kutyával bíró őrnagy is a közlemúltban műttette meg porckorongsérvvel egyik ebét.
A rendőrkutyák árverezéséből származó bevételt elsősorban élelmezésükre fordítja majd a kutyakiképző iskola - mondta az [origo]-nak az őrnagy. Egy kutya etetése egy hónapban hatezer forintos kiadást jelent, és emellett még ott vannak az oltások és más gyógyszerek. A dunakeszi kiképzőben jelenleg 220 kutya van, de volt már, hogy 350-ről gondoskodtak.
A leggyakoribb fajta a német juhász, ezek a kutyák szinte minden feladatra alkalmasak, mind járőrnek, mind őrző-védőnek vagy nyomkeresőnek. A rotweilereket elsősorban járőrkutyáknak alkalmazzák. A labradorokat, spánieleket és vizslákat nyomkeresésre. Nyomkeresésre alkalmazzák a malinois-kat is, ám az őrnagy szerint a fajta nyugaton bevált járőrkutyának, csak sajnos a magyar állomány inkább "küllemtenyészet", ezért itt ritka az erre alkalmas egyed.
Ballai Vince