Nem az eutanáziára

Az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvánosságra hozott döntése alapján nem alkotmányellenes az eutanázia jelenlegi szabályozása. Az AB döntését az élethez való jog védelmével indokolta. Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd, az indítvány benyújtói az [origo]-nak elmondták: várható volt, hogy az AB elutasítja az aktív eutanázia engedélyezését. Az egészségügyi törvény jelenleg csak a passzív eutanázia alkalmazását teszi lehetővé, melynek gyakorlati megvalósulása azonban kérdéses, ezért hamarosan ombudsmani vizsgálat indul, melyben azt vizsgálják majd, hogy milyen mértékben teljesül a passzív eutanázia. 

Az Alkotmánybíróság eutanáziáról hozott döntése volt a harmadik nagy életítélet a rendszerváltás óta. Az első 1990-ben született, amikor az AB alkotmányellenesnek minősítette a halálbüntetést. A testület az élethez való jogra hivatkozva utasította el a halálbüntetést.

A második nagy életítélet az abortusz lehetőségének szűkítéséről szólt. Az 1998-as bedványban az anya és a magzat egymással szemben álló alkotmányos jogait kellett összehangolni. Az abortusztörvény ugyanis súlyos válsághelyzetben lehetővé tette a művi vetélést. Az AB azonban úgy foglalt állást, hogy pontosabban kell körülírni a törvényben a súlyos válsághelyzet fogalmát, mert a magzat életének védelme annak fogantatásától kezdve állami kötelesség, tehát a terhesség kezdeti szakaszában sem lehet egyedül az anya önrendelkezési joga az irányadó az abortusz tekintetében.

A halálbüntetésről és az abortuszról szóló alkotmánybírósági döntések Sólyom László, a testület korábbi elnökének a nevéhez fűződnek.