A korábbinál nagyobb hatalmat kap Orbán

Orbán Viktort a Fidesz szombati kongresszusán várhatóan újra a párt elnökének választják. Orbánt - akit hatodszor választanak meg a párt élére - 1993-ban választották meg először elnöknek, majd 2000-ben, a miniszterelnöki és pártelnöki funckció szétválasztásakor mondott le posztjáról. Az új alapszabály-módosítás elfogadásával Orbán az eddiginél nagyobb hatalmat kap, például vétójoga lesz a választókerületi tanácsok elnökének megválasztásakor.

A kibővülő, nyitottabb néppártban az alapszabály-módosítást követően nyolc tagozat jön létre: tudományos, önkormányzati, mezőgazdasági, nyugdíjas, női, kistelepülési és munkavállalói, valamint környezetvédelmi. A tagozatok elnökei automatikusan tagjai a Fidesz elnökségének. A jövőben további tagozatokat is létre lehet hozni, erről az elnökség javaslatára a választmány dönt.

A jövőben nemcsak a helyi csoportokon, hanem a tagozatokon keresztül is be lehet jutni a pártba. Párttagsághoz továbbra is két személy ajánlására van szükség, de ajánlhatnak a partnerszervezetek is. Az új tagokat ugyanakkor továbbra is a helyi csoportok regisztrálják.

Az eddigi gyakorlattal ellentétben a Fidesz elnökségébe csak két tagot juttat be a kongresszus, a két alelnököt. Az elnökségnek az elnökön kívül még a frakcióvezető és a választmányi elnök tagja automatikusan.

A napi döntéseket az ügyvezető elnökség hozza meg, melynek csak az elnök, a két alelnök, a frakcióvezető és a választmányi elnök a tagja. A teljes elnökségben a tagozatok vezetőin kívül azok is helyet foglalnak, akik a jövőben tisztséghez jutnak az Európai Unió intézményeiben, illetve az Európa Parlament fideszes képviselőcsoportjának vezetője is elnökségi tag lesz.

Az alapszabály-módosítás egyik leglényegesebb eleme, hogy a párton belül a megyékről a 176 egyéni választókerületre helyeződik át a hangsúly. A megyei szervezetek a jövőben inkább az önkormányzati kérdésekkel fognak foglalkozni. A választókerületi csoportok élén a helyi képviselő áll. Helyi képviselőt a helyi csoportok jelölhetnek, és az elnökség nevezi ki a személyeket.

Változik ugyanakkor az országos választmány összetétele is, kisebb, hatékonyabb választmánnyal kíván a jövőben működni a párt. Ehhez megváltoziknak a megyei delegálás szabályai.

A jövőben várhatóan bevezetik azt is, hogy a fontosabb kérdésekben belső népszavazást tartanak, hogy le lehessen szűrni egy-egy kérdésben a tagok véleményét.

A Fidesz a civil szervezetekkel és a polgári körökkel is együtt kíván működni. A szoros együttműködés miatt a jövőben lehetőség lesz kettős tagságra is, azaz bizonyos pártok tagjai beléphetnek úgy is a Fideszbe, hogy a másik pártban való tagságukat is megtartják. Jelenleg a tervek szerint azok a pártok jöhetnek szóba, amelyek tagjai az Európai Néppártnak . Ez jelenleg egyedül az MDF. Emellett a jövőben Magyarországon élő, külföldi állampolgárok is beléphetnek a pártba.

Kapcsándi Dóra