A magyar hősökre emlékezünk

A harcokban életüket vesztett magyar katonákra emlékezünk május 25-én, a hősök napján. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság vasárnap Budapesten, a rákoskeresztúri Új köztemetőben, a Hősök parkjában ökumenikus szertartással egybekötött megemlékezésen rótta le kegyeletét.  A hősök emlékművénél Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök és a magyar Országgyűlés nevében helyeztek el koszorút.

Amíg nem teszünk meg mindent azért, hogy a múlt követeléseivel szembenézzünk, s tiszteletet adjunk azoknak, akik ezt érdemlik, addig a jövőtől nem követelhetünk semmit - fogalmazott a hősök napi megemlékezésen Jókai Anna, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke. A Kossuth-díjas író utalt arra, hogy amikor két évvel ezelőtt Mádl Ferenc köztársasági elnökkel közösen felavatták a Hősök parkját és emlékművét, régi óhajnak tettek eleget. Megjegyezte: a Kozma utcai temetőben olyan helyet hoztak létre, ahová mindenki elmehet, hogy emlékezzék a háborúkban elesett szeretteire.

A Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke kitért arra, hogy bár az emlékművet a magyar földben nyugvó hősi halottak emlékére állították, de május 25-e nemcsak az ő emléknapjuk, hanem azoké is, akik a mai napig idegen földben nyugszanak.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke - külföldi útja miatt - levélben fogalmazta meg gondolatait. A hősi sírok gondozására létrejött tárcaközi bizottság elnöke jelezte: az emlékpark bizonyíték és figyelmeztetés; bizonyíték arra, hogy amit ma történelemnek nevezünk, egykor a mindennapok valósága volt. Figyelmeztetés arra, hogy rajtunk áll, napjaink valósága milyen történelmet teremt - fogalmazott Szili Katalin.

A hősi halált halt katonák sorsa az volt, hogy személyes vágyaikat, érzelmeiket, családjukat elhagyva életüket áldozzák fel hazájukért. Ettől lettek lelki óriások, igazi hősök - jelezte. Szili Katalin szerint emlékezni sosem késő, mert amíg nem rendeztük dolgainkat a múltunkkal szemben, addig jövőnktől sincs jogunk jót várni. Pedig mi ezt szeretnénk; jót, biztonságot, békét kívánunk nemzetünknek - fogalmazott. Mint írta: mindannyian azon dolgozunk, hogy az Európai Unió teljes jogú és méltó tagjaként is hazánk büszke lehessen történelmére, őseire, hőseire.

Holló József, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója beszédében többi között arról szólt, hogy 1925. és 1944. között állami ünnep volt a magyar hősök napja, s 2001. június 19-én az Országgyűlés törvénybe iktatta a Magyar Hősök emlékünnepét. A vezérőrnagy szavai szerint a hősökre való emlékezés előzményei egy évszázaddal ezelőttre nyúlnak vissza; 1915-ben báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy a frontról javasolta levélben, hogy az Országgyűlés
hozzon törvényt emlékhelyek állításáról. Az 1917. évi VIII. törvény mondta ki, hogy minden községben emlékkövek állításával tisztelegjenek az életüket a hazáért áldozóknak - ismertette. Hozzátette: a második világháború idején, 1942-ben rendelték el a hősi áldozatok nevének felvésését az emlékművekre.

A vezérőrnagy szavai szerint "szent kötelesség" megemlékezni a XX. században, illetve az azt megelőző századokban honvédő harcokban elhunytakról.

Az ökumenikus szertartással egybekötött megemlékezésen a hősök emlékművénél Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök és a magyar Országgyűlés nevében helyeztek el koszorút. A katonai tiszteletadással kísért ünnepségen emlékkoszorút helyezett el a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Szocialista Párt, illetve több társadalmi szervezet képviselője