Betegen küldik utcára a hajléktalanokat a kórházak

A kórházak sokszor túl hamar küldik el a hajléktalan betegeket, akik gyakran további ellátásra szorulnának - állítják a témával foglalkozó szakértők. Bár a fővárosban több rendelő is működik, ahol hajléktalanokat látnak el, mindössze egyetlen olyan kórház van, amely széles körű egészségügyi ellátást nyújt hajléktalanoknak. Az Oltalom Kórházba több ezer hajléktalan jár kezelésre, évente közel 400 fekvőbeteget ápolnak itt. A kórház vezetője szerint működésük megkönnyebbülést jelent a többi kórháznak is, mivel problémásnak ítélt betegek kezelését vállalják át. Az Oltalom Kórház állami támogatása azonban még a minimális működési költségeket sem fedezi teljesen, fejlesztésekre pedig egyáltalán nincs pénz.

Gyakran kerülnek utcára a beteg hajléktalanok, annak ellenére, hogy sokszor további ellátásra lenne szükségük. Fridli Judit, a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet munkatársa az [origo]-nak azt mondta: sokszor előfordul, hogy a beteg hajléktalanokat nem viszik be a kórházakba, vagy olyan állapotban küldik el, amikor még további kezelésre lenne szükségük. Fridli elmondta, tudnak olyan esetről, amikor egy hajléktalant fekvőgipszben küldött el az egyik nagy budapesti kórház. Ez az eljárás olyan emberek esetében elfogadható, akiknek van hova menniük a kórházból, a hajléktalanok esetében azonban nem - mondta Fridli.

Hasonló esetről számolt be csütörtöki számában a Magyar Hírlap. A lap úgy értesült, hogy a budapesti Jahn Ferenc Kórházban vasárnap azért halt meg egy erősen vérző hajléktalan, mert ittassága miatt a szükséges sebészeti beavatkozás elvégzése helyett a detoxikálóba küldték. A kórház vezetői tagadták, hogy ilyen eset történt volna. A sebészeten pedig csak annyit mondtak: vasárnap este valóban meghalt a kórházban egy hajléktalan, részleteket azonban a beteg jogainak védelmére hivatkozva nem voltak hajlandók közölni.

Budapesten mindössze egy olyan intézmény működik, amely átfogó ellátást biztosít a gyógyításra szoruló hajléktalanoknak. Bár több rendelőintézet is foglalkozik hajléktalanok ellátásával, csak az Oltalom Karitatív Egyesület által működtetett Oltalom Kórházban kaphatnak a hajléktalanok háziorvosi, bőrgyógyászati, fogorvosi és fekvőbeteg ellátást is. A kórház 24 órás ügyeletet is működtet. Van a kórháznak ezenkívül saját mentője is, amely a beteg hajléktalanokat szállítja és a városban lévő betegeket begyűjti.

Betegen kerülnek vissza az utcára

A kórházban évente 380-400 fekvőbeteget látnak el. Az orvosi kezelések és beavatkozások száma azonban eléri a 7 ezret is évente. A kórháznak 5-10 ezer betegről van kartonja. Iványi Tibor, a kórház vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy a betegek nagy száma több dolognak köszönhető: egyrészt a hajléktalanok is jól ismerik az intézményt, másrészt pedig a kórházak is sok beteget irányítanak az Oltalom Kórházba. Persze ebből gyakran problémák is adódnak. Mindegyik kórház szeretné a számára kellemetlen betegeket hozzánk zsuppolni - mondta Iványi. Gyakran kerülnek így az Oltalom Kórház fekvőbeteg ellátására egyedülálló idős emberek. A kórház vezetője szerint 10-20 ilyen eset van egy évben.

A kórházat még az 1990-es évek elején hozták létre. A rendszerváltás után végrehajtott egészségügyi reform ugyanis úgy rendelkezett, hogy a teljes körű betegellátás csak a társadalombiztosításban részt vevőkre terjed ki. Iványi elmondta: az egészségügyi törvény rendelkezik azokról is, akik nem tudnak fizetni az egészségügyi ellátásért. Utánuk az illetékes önkormányzatoknak kell minimális összegű egészségbiztosítást fizetni. A gyakorlatban viszont ez a szabályozás nem érvényesült, leginkább csak azokat vitte be a mentő és azokat fogadták a kórházak, akiknek volt tb-kártyájuk. Hátborzongató eseteket láttunk arról, hogy ki miért nem jutott el orvoshoz - mondta Iványi. A rossz tapasztalatok miatt hozták létre az Oltalom Karitatív Egyesületet és az Oltalom Kórházat.

Iványi szerint az elmúlt években némileg javult a helyzet. Most már nem az okoz problémát, hogy a hajléktalanok nem kerülnek be a kórházakba, mivel az elmúlt években javultak az elhelyezési lehetőségek. A probléma elsősorban azzal van, hogy túl hamar küldik el a beteg, további ápolásra szoruló hajléktalanokat a kórházakból - mondta.

Két évvel ezelőtt készült egy ombudsmani vizsgálat a beteg hajléktalanok jogainak érvényesüléséről, amely sok visszásságot tárt fel. Kiderült például, hogy a rehabilitációs, sebészeti és a tüdőosztályok túl korán bocsátják el a hajléktalanokat. Sokszor olyan érvekre hivatkozva szüntetik meg a beteg kezelését, hogy megsértette a kórház házirendjét, mert kiszökött a kezelés idején kocsmázni. Iványi azonban úgy vélte, hogy akármennyire is helyteleníthető ez a magatartás, egy tébécés beteg esetében ez semmiképpen nem lehet a kezelés megszüntetésének oka.

Az Oltalom Kórház működése megkönnyebbülést jelent a többi kórház számára, mivel legtöbbször olyan betegek ellátását veszik át, akiket a kórházakban nem tudnak megfelelően kezelni - vélekedett Iványi. Mindenféle korláttól, kötöttségtől megszabadult, ugyanakkor nagyon jól kezelhető emberekről van szó - mondta. Hozzátette: a problémát csak az okozza, hogy rengeteg olyan nehézség adódik ellátásuknál, amivel a kórházak nem tudnak mit tenni. Tipikus probléma, hogy hiányoznak a beteg hajléktalanok személyes iratai. Iványi szerint a nehézségek ellenére az Oltalom Kórházban sokkal jobb a hangulat, mint az általános egészségügyi intézményekben.

A kórház működését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Fővárosi Önkormányzat is támogatja. Iványi Tibor, a kórház vezetője szerint azonban az intézmény így is lényegesen alulfinanszírozott. Az OEP és a fővárosi támogatása ugyanis csak a folyamatos működéshez elengedhetetlen összeg 80 százalékát éri el. A működéshez szükséges többi pénzt adományokból, pályázatokból teremti elő a kórház. Iványi ugyanakkor elmondta, hogy fejlesztésekre így már nincs lehetőség, csak akkor, ha a kórház meg tud nyerni egy-egy rendkívüli pályázatot.

Sáling Gergő