Nem vonja vissza a kormány a kórháztörvényt

Kedden szavaz a parlament a kórháztörvényről, pár nappal azt követően, hogy a Magyar Orvosi Kamara a törvényjavaslat visszavonását kérte. Az orvosok szakmai szervezete szombaton úgy ítélte meg: legfontosabb követeléseiket nem hallgatták meg, és elfogadhatatlannak tartják, hogy profitorientált vállalkozások működjenek a privatizált egészségügyben.

Kedden annak ellenére szavaz az Országgyűlés a kórháztörvényről, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szombati küldöttgyűlése arra szólította fel Medgyessy Péter miniszterelnököt, hogy vonja vissza a javaslatot. Schvarcz Tibor (MSZP) a szocialista képviselőcsoport egészségügyi kabinetjének vezetője a Népszabadságnak elmondta: már nincs visszaút, mindenképpen szavazni fognak a javaslatról. Hasonlóan fogalmazott Kökény Mihály, a szaktárca politikai államtitkára is.

A kamara küldöttei elfogadhatatlannak tartják, hogy az egészségügyi termékek gyártói és forgalmazói piacot szerezhessenek a tulajdonosváltással. Azt is szeretnék, ha az orvosi jogállásról szóló törvény kamara által elkészített változatát az intézményi törvénnyel egy időben léptetnék hatályba" - áll a nagy többséggel elfogadott határozatban. Kupcsulik Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke elmondta: örülnek, hogy egyes, a kamara által is szorgalmazott javaslatok részei lettek a hétfőn a parlament elé kerülő előterjesztésnek, azonban néhány nagyon fontos elem továbbra sincs benne.

A kamara küldöttgyűlése korábban azt kérte az elnökségtől, hogy akadályozza meg a profitérdekelt szakmai befektetők tulajdonszerzését az ágazatban, valamint biztosítékot szerettek volna arra, hogy a jelenlegi közalkalmazotti státussal járó biztonság ne veszhessen el. Az elnökség, miután tárgyalt a miniszterelnökkel, bejelentette, hogy nem kéri a törvénytervezet visszavonását, bár a kormányfő a tőkebevonást korlátozó kérésnek nem tett eleget. Elfogadta viszont a kamara szakmai jellegű követeléseit. Az ezután született, a törvényt módosító indítványokat a parlament illetékes bizottsága el is fogadta.

A küldöttgyűlésen 98 küldött kezdeményezte az elnökség visszahívását. Ám a javaslatról nem született döntés, mert csak a három héttel korábbi küldöttgyűlés napirendi pontjait tárgyalhatták újra, akkor viszont még nem esett szó bizalmatlansági indítványról. Ennek megtárgyalására újabb küldöttértekezletet kell majd összehívni. Kupcsulik Péter lapunknak a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatban csak annyit mondott, a tagok nyilván nem tartják elegendőnek azokat a kompromisszumokat, amelyeket az elnökség elért.