Budaházy György, aki Hídember néven is tartott programokat az elmúlt év során, a tavalyi hídfoglalás után az idei évfordulón is főszerepet vállalt. Az esti tüntetésen az ő kürtszavára indult el a tömeg az Erzsébet-hídon, és beszédet mondott a Kossuth téren is. Budaházy teljesen új alapokra helyezné Magyarországot. Szerinte a pártokon alapuló berendezkedés rossz, mert egyetlen párt sem védi a magyar érdekeket. Ehelyett egy ember kezébe kellene adni a hatalmat. "Hívhatjuk őt királynak, fejedelemnek vagy elnöknek, nekem személy szerint a fejedelem a legszimpatikusabb."
Budaházy szerint akár fegyverrel is joga van a népnek fellázadni a hatalom ellen, ha rosszul kormányozzák az országot. A Szent Korona-tanra és az ősi szkíta hagyományokra hivatkozott, amikor a magyar nép ellenállási jogáról beszélt.
Harcos buzdítása ellenére a tüntetés végig békés maradt. Erre egyébként Budaházy is kérte az összegyűlteket, látva a hatalmas rendőri készültséget. "Forradalmat akkor kell csinálni, ha nem készülnek föl. Skandálni azért bátran lehet." - mondta, még mikor a rendezvény az Erzsébet-híd budai oldalán elkezdődött. Később a Kossuth téren a tüntetést szervező Szabad Magyarországért Mozgalom vezetője, Takács András is arra kérte az embereket, hogy "ha valaki provokációt lát, szóljon nekünk a színpadnál. Mi majd elrendezzük a dolgot, nem szeretnénk igénybe venni a rendőrség segítségét."
A tüntetés előtt a helyszínen lévő új rendőrfőkapitány, Gergényi Péter azt mondta, hogy információi szerint provokálni fogják a rendőröket. Végül csak bekiabálások és füttyszó érte a nagy létszámban felvonuló, az egész menetet és a Kossuth tér környékét is szorosan őrző rendőröket. A legtöbben azt vetették a rendőrök szemére, hogy az ő adójukból itt vannak, miközben a bűnözők garázdálkodnak. Többször kifütyölték őket, de a "mocskos rendőrök!"- et kiáltó férfit többen rendreutasították ezekkel a szavakkal: "őt csak kivezényelték, a kommunista politikusokat szidd!".
Alig ezren indultak el az Erzsébet királynő szobortól, de az Erzsébet hídra lépő tömeg gyorsan gyarapodni kezdett. A híd közepén megálltak, elénekelni a Himnuszt, a tavalyi csata emlékére.
Végigvonult a menet a Duna parti korzón, ahol az elegáns szállodák teraszain ülő külföldi vendégek meglepve figyelték a skandáló zászlós tömeget. "Vesszen Medgyessy!" "Magyar kormányt akarunk!" "Ébredj Magyarország!" "Aki magyar velünk tart!" "Vesszen Trianon!" "Erdély magyar" "Jenkik haza!" "Komcsik haza!" - szóltak a kiáltások. Néhány tizenéves bőrfejű náci karlendítéssel masírozott az Akadémia utcában, amit érdeklődéssel figyelt egy épület erkélyéről az éppen ott forgató Szabó István filmrendező. Szabó egy második világháborúban játszódó filmjéért eddig egyetlen magyarként kapott rendezői Oscar-díjat.
A tömeg a vonuláskor volt a legnagyobb. Amikor az utolsó tüntetők az Erzsébet-hídra léptek a budai oldalon, akkor a legelsők már elhagyták a Mariott Szállodát, és közeledtek a Lánchíd pesti hídfőjéhez. A tüntetők a hídon végig a járdán vonultak, végig kordon és rendőrsorfal mögött.
A Kossuth téren magnóból szóló szkinhed-zene fogadta az embereket. Láthatóan a vonulók közül sokan már nem mentek el a térig, és ott folyamatosan fogyatkozott a demonstrálók létszáma. Tíz után már alig néhány százan maradtak.
A szónokok közül többen utálkoztak a parlamenti demokrácia miatt. Többen elmondták, hogy egyetlen párt sincs, ami a magyar érdekeket venné figyelembe. Egyetértett ebben Takács András (SZMM), Toroczkay László (Hatvannégy Magyar Vármegye Ifjúsági Szövetség) és Budaházy György is. Felszólalt Wittner Mária '56-os szabadságharcos, aki ismét felolvasta délelőtti beszédét, melyben csalásnak nevezte a tavalyi választásokat. Úgy tudja, hogy törvénytelenül Izraelből kettős állampolgárságú embereket szállítottak a szavazásra.
Felszólalt Lányi Zsolt volt kisgazda országgyűlési képviselő is, aki az előző ciklusban a honvédelmi bizottság elnöke is volt. Lányi ezúttal a Trianon Társaság nevében szónokolt. Elmondta, hogy Csíkszeredán márciusban mekkora tömeg előtt beszélt, és az emberek sírtak a meghatottságtól, mert akkor kaptak magyarigazolványt. Szerinte a kormány hazaáruló, mert most még a koronát is levetetnék az okmányról.
Fontos különbség volt Lányi és Budaházy beszédében a nemzet jövőjével kapcsolatban. Miközben Budaházy attól tart, hogy "a magyar nép ha nem tesz valamit, akkor elveszik a történelem porondjáról", addig Lányi szerint semmilyen erő sem képes megtörni a magyarságot.
Budaházy elégedetlen volt a résztvevők számával is. Arra számított, hogy legalább százezren lesznek. Szerinte a média és a rendőrség ijeszthette el az embereket. Arról is szólt, hogy gyorsan sok gyereket kell szülni, akiket fanatikus hazafiságra kell nevelni. Hozzátette, hogy ez homoszexuális magamutogatással nem megy. Délelőtti beszédéhez hasonlóan arra kérte az embereket, hogy menjenek el a szombati melegfelvonulásra, és nyugodtan fejezzék ki nemtetszésüket, hangosan is. A Budaházyhoz közel álló Lelkiismeret'88 Csoport májusban már megzavart egy tüntetést, akkor a Kendermag Egyesület szónokait dobálták meg és fojtották a felszólalókba a szót.
A Kossuth téren folyamatosan pénzt gyűjtöttek a szervezők a hangosításra, továbbá a Magyar Nemzeti Mozi program beindítására. Utóbbit Kőszegi László kezdeményezte, aki videóra vette a tavalyi összecsapásokat a rendőrséggel, és szeretné a filmet bemutatni az ország összes településén.
Magyari Péter
Fotó: Barakonyi Szabolcs