Az egészségügyi tárca ősztől kézikönyvben határozza meg az egyes szakorvosi beavatkozások időigényét. A szakorvosi beavatkozások idejét tartalmazó kézikönyv célja, hogy a szakrendelők ne jelenthessenek az egészségbiztosító felé olyan vizsgálatokat, melyeket el sem végeztek - mondta a Magyar Hírlapnak Tóth Judit, az egészségügyi reformokért felelős kormánymeghatalmazott, Győrfi István szóvivője.
Ha meghatározzák, hogy egy orvosi beavatkozás mennyi időt vesz igénybe, és az egészségpénztár csak az után fizet, annak súlyos következményei lesznek. Mi történik azzal a beteggel, aki a meghatározott óraszám felett jön kezelésre? - tette fel a kérdést a tervezett egészségügyi szabályozás kapcsán Weltner János, az I. Sebészeti Klinika főorvosa. Szerinte az egészségbiztosítónak azt kellene ellenőrizni, hogy a beteg a számlázott szolgáltatást kapta-e, ettől meggyógyult-e, nem pedig az óraszámokat szabályozni - mondta.
Kovács József, a ferencvárosi rendelő igazgató főorvosa ugyanakkor jónak tartja az új szabályozást, mert minden vizsgálatnak nyoma lesz a jövőben.
Elhibázott és életszerűtlen az egész szabálykönyv, a rendelet alkotásánál nem lehet abból kiindulni, hogy mindenki csal - mondta a Magyar Hírlapnak Oberfrank Ferenc, az egészségpénztár korábbi főigazgatója. Óraszám és ágyszám alapján meghatározzák a kórházak kapacitását, és az e fölötti kapacitásigényt az I. Sebészeti Klinikánál már el is utasította a szaktárca. A brit kormány hasonló intézkedései miatt Nagy-Britanniában csak olyan tevékenységet végeznek az orvosok, ami után garantáltan fizetnek. Emiatt olyan hosszúra nyúlik a várakozási idő, hogy a kormány kénytelen volt az egy évnél régebb óta várakozóknak kifizetni a külföldi kezelést.