Mádl a PSZÁF elnökével egyeztetett

Hétfő reggel hivatalában fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök a PSZÁF elnökét, Szász Károlyt. Szász nem volt hajlandó nyilatkozni a találkozó után, ígérete szerint a későbbiekben közleményt ad ki. Az államfő már délelőtt kiadott egy közleményt, e szerint beszéltek többek között a felügyeletet ért politikai támadásokról. Emellett Mádl közölte, figyelemmel kíséri a PSZÁF működését, és bízik abban, hogy a szervezet zavartalanul végezheti munkáját. A megbeszélést a PSZÁF elnöke kezdeményezte.

Szász nem nyilatkozott Fotó: Barakonyi Szabolcs

Hétfő délelőtt Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatalában fogadta Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét. A találkozót Szász kezdeményezte a múlt héten. Szász sem a megbeszélés előtt, sem az egyórás beszélgetés után nem volt hajlandó nyilatkozni arról, miről volt szó. Azt ígérte, hogy a későbbiekben közleményt ad ki a találkozóról.

A köztársasági elnök sajtótitkársága viszont már délelőtt kiadott egy közleményt a megbeszélésről. E szerint a találkozón Szász Károly a PSZÁF megalakulása óta eltelt időszak munkájáról, eredményeiről és gondjairól tájékoztatta az államfőt. A megbeszélésen Szász azt mondta, hogy a PSZÁF munkáját olyan politikai támadások is érik, amelyek alkalmasak arra, hogy rombolják az állampolgároknak a független pénzfelügyeleti szervezet munkájába vetett bizalmat. Szász Károly közölte azt is, hogy szerinte a felügyelet a törvényi előírásoknak megfelelő szakmai munkát folytat.

Mádl Ferenc a megbeszélésen kijelentette: figyelemmel kíséri a PSZÁF működését, és bízik abban, hogy a szervezet a jogállamiság feltételei között zavartalanul végezheti szakmai munkáját - olvasható a közleményben.

A találkozó összefüggésben lehet azzal, hogy sajtóértesülések szerint nem hivatalosan, de megszületett a döntés arról, hogy a kormány kezdeményezi Szász menesztését az Országgyűlésnél. A Népszabadság szerint a kormány az első plenáris ülésre vár. Erre szeptember 8-án kerül sor. A Pénzügyminisztériumban azonban az [origo]-nak nem kommentálták a hírt, csak annyit közöltek korábban, hogy vizsgálódnak a PSZÁF ügyében.

A Szász menesztésével kapcsolatos döntést Medgyessy Péter miniszterelnök sem akarta hétfő délután megerősíteni. Közölte ugyanakkor, hogy "az nem működik, hogy valaki megpróbál előrefelé menekülni és amikor érzi, hogy ég a lába alatt a talaj, ellentámadásba megy át" - fogalmazott a kormányfő Szásszal kapcsolatban. Mint mondta: előbb a vizsgálatok derítsék ki, mi a PSZÁF felelőssége az ügyben. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Szásznak a magas fizetése - a kormányfő szerint ez havi 6-7 millió forint - mellett fokozottan feladata, hogy megakadályozza azt, hogy a betétesektől pénzt lopjanak el.

Okot adhatott a találkozóra az is, hogy nem sokkal a megbeszélés előtt derült ki: a felügyelet az Inter-Európa Bank - Medgyessy Péter korábbi munkahelye - ellen több feljelentést is tett. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke vasárnap ebből azt a következtetést vonta le, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök az Inter-Európa Bank elleni feljelentések miatt utalt többször is a PSZÁF elnökének menesztésére.

Medgyessy Péter arra a kérdésre, hogy az Inter-Európa Bank korábbi vezetőjeként tapasztalt-e a pénzintézetnél pénzmosás gyanújára utaló jeleket, közölte: legjobb tudomása szerint a bank rendszeresen tájékoztatta a hatóságokat arról, ha nagyobb összegű vagy túlságosan gyakori pénzfelvétel történt. "Természetesen nem a bank elnökének dolga az, hogy egy ilyen kérdéssel foglalkozzon" - tette hozzá

Szász visszahívása a politikai mellett komoly jogvitákat is szülhet a következő hetekben. A PSZÁF elnökének kinevezéséről és menesztéséről ugyanis a PSZÁF-törvény rendelkezik. E szerint a parlament választja és hívhatja vissza az elnököt. Visszahívni csak akkor lehet, ha a parlament megindokolja a kezdeményezést. Emellett azonban a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény is szabályozza Szász munkaviszonyát.

Futó Barnabás, Szász Károly jogi képviselője az [origo]-nak elmondta, hogy szerinte a PSZÁF-törvény az elnök megválasztására és visszahívására vonatkozik, a munkajogi részleteket viszont már a köztisztviselői törvény szabályozza. E szerint csak fegyelmi eljárással lehet őt eltávolítani. Ezért az ügyvéd szerint csak akkor kezdeményezhetné a parlamentnél a kormány a PSZÁF-elnök visszahívását, ha előtte fegyelmi eljárásban megállapították Szász felelősségét. A fegyelmit azonban munkaügyi bíróságon támadhatja meg az elnök, így amíg nincs jogerős bírósági ítélet, amely a fegyelmi vizsgálat megállapításait megerősítené, jogszerűen nem lehet elmozdítani Szászt - mondta az ügyvéd.