Nem emeltek vádat Országimázs-ügyben

A Fővárosi Főügyészség nem emelt vádat a kormányváltás után megszüntetett Országimázs Központ volt munkatársai és alvállalkozói ellen. Korábban a rendőrség vádemelési javaslattal továbbította az ügyet az ügyészségre. Cs. Nórát, a Happy End Kft. egykori ügyvezetőjét és T. Szabolcsot a MERT 2000 Rt. vezetőjét csalással, N. Bernadettet, az imázsközpont osztályvezetőjét pedig hűtlen kezeléssel gyanúsították.

Az [origo] értesülései szerint a Fővárosi Főügyészségen lezárták az Országimázs-ügy vizsgálatát, és ejtették a vádakat bizonyítottság hiányában. Retteghy István, T. Szabolcs védője elmondta, hogy mindhárom gyanúsított esetében megszüntették az eljárást. A határozat nem jogerős, az egyik feljelentő, Keller László panasszal él. Keller elmondta, hogy szégyenteljesnek tartja az ügyészségi határozatot, amiből azt a következetést lehet levonni, hogy az Orbán-kormány adminisztrációjának mindent szabad.

A szocialista politikusok feljelentésének előzménye, hogy 2001-ben az ÁSZ vizsgálatában megállapította, hogy az imázsközpont felelőtlenül költekezhetett.13 milliárdos költségvetésének jelentős része, több milliárd forintnyi közpénz kerülhetett az Országimázs Központból magáncégekhez ellenőrizetlenül. Sok esetben indokolatlanul fizettek cégeknek, vagy nem ellenőrizték, hogy valóban teljesítették-e a szerződés feltételeit a vállalkozók. A kormányváltás után a Kehi vizsgálatai is alátámasztották, hogy több esetben bűncselekmény gyanúja vethető fel.

Végül a nyomozás után három embert gyanúsított meg a rendőrség, közülük ketten a gyanú szerint az imázsközpont négy kiadványának nyomdai szerződéseivel 823 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek. Ezért csalással gyanúsította a rendőrség korábban a Happy End Kft. ügyvezetőjét, Cs. Nórát, valamint az alvállalkozó MERT 2000 Rt. vezérigazgatóját, T. Szabolcsot. Az egykori Országimázs Központ részéről pedig N. Bernadett osztályvezetőt gyanúsították meg hanyag kezeléssel.

A kiadványok elkészítésére az imázsközpont a Fidesz közelinek tartott, a párt több választási kampányát lebonyolító Happy Enddel szerződött. A cég a rendőrök gyanúja szerint úgy növelte meg a szerződés szerint kikötött, húszszázalékos maximális hasznát, hogy alvállalkozóként bevonta az abban az évben alakult MERT 2000 Rt.-t, amelynek vezetője egyben a Happy End nyomdai referense is volt. A tényleges nyomdai munkát a Szikra és a Révai Nyomda végezte, feleakkorra összegért, mint amennyiről a MERT 2000 számlát adott a Happy Endnek, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal fizetett.

Retteghy István, T. Szabolcs védője már a rendőrségi eljárás végén is azt mondta: védence nem követett el csalást, amikor a MERT 2000 Rt. ügyvezetőjeként a Szikra Nyomdát bízta meg az Országjáró című újság nyomdai munkálataival. A gyanú szerint ezzel úgy kapott állami pénzeket a cég, hogy nem végzett tényleges munkát. Az ügyvéd szerint viszont ez nem igaz, mert csak a nyomdai munkálatokat bízta a MERT 2000 a Szikra Nyomdára, de más munkákat, így a nyomtatás előkészítését - a levilágítást, korrektúrázást - már T. Szabolcs cége végezte. A gyanúsítás szerint emellett a piaci árnál magasabb költségeket számlázott a vállalkozás. Retteghy ugyanakkor azt állítja, hogy a rendőrség által kirendelt szakértő azt állapította meg, hogy piaci áron, darabonként 40 forintért készültek a kiadványok. Az ügyészi vizsgálat során kirendelt nyomdaipari szakértő lényegében alátámasztotta, hogy a 40 forint körüli ár a piaci viszonyoknak megfelelt.

Cs. Nórát, a Happy End ügyvezetőjeként ugyanebben a csalási ügyben gyanúsították meg. Bíró Tamás, Cs. Nóra védője korábban szintén úgy vélte, szakértői vélemények is alátámasztják, hogy piaci áron készültek a vitatott, állami pénzből készült kiadványok, így nem követett el védence törvénysértést. Az egykori Országimázs Központ osztályvezetője azért lett gyanúsított, mert ő írta alá a szerződéseket és igazolta a kifizetéseket, és mindezek során "nem a tőle elvárható gondossággal járt el".

Tóth István Zoltán, az Országimázs Központ egykori vezetője a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentésének januári nyilvánosságra hozásakor kijelentette: az Országimázs Központ (OK) egész tevékenységét kormányzati jóváhagyással, törvényesen, a kormányzati szervekre vonatkozó jogszabályok szerint végezte. Tóth akkor tagadta, hogy a Millenniumi Országjáró című kiadvánnyal kapcsolatos költségek teljesítése ne lenne igazolható. Mint mondta, a kiadványt előállító Szikra Lapnyomda a Magyar Postához juttatta el a lapot, ahol tételes átadás-átvétel történt, és a posta ezt követően terjesztette az újságot. Tóth István Zoltán megjegyezte azt is, hogy döntse el mindenki, hogy a standokon megvásárolható újságok 100 forint körüli vagy azt meghaladó áraihoz képest a Millenniumi Országjáró bruttó 41 forint 20 filléres előállítási költségeit soknak vagy kevésnek találja-e.