Legalább ötéves Teller igazoló névjegykártyája

Egy [origo]-hoz eljuttatott fax alapján legalább ötéves lehet az a névjegykártya, amelyet Teller Ede posztumusz üzenetének hitelesítéséül használtak. A tudósnak tulajdonított, a magyar ellenzéket kritizáló feljegyzés valódiságát mind Teller intézete, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium sajtóigazgatója, mind a tudós titkárságának vezetője, Joanne Smith, mind pedig Teller személyes titkárnője, Gen Phillips cáfolta.

Teller Ede nyilatkozata a magyar közállapotokról valódi - nyilatkozta. Zeley László újságíró kedden a távirati irodának a Teller-levél valódiságáról nyilatkozott. "Teller Edével augusztus közepén beszéltem telefonon, akkor érdeklődött tőlem a magyarországi közállapotokról, és maga is kifejtette véleményét, amit lejegyzeteltem. A szöveget - kérésére - mondatról mondatra egyeztettük" - mondta Zeley László, a napokban elhunyt világhírű atomtudós barátja.

"Az üzenetet Teller Ede szinte diktálta, (...) teljes tudatában volt annak, hogy mit diktált le. (...) Ő akarta azt is, hogy a Népszabadságban jelenjen meg" - mondta Zeley László. "A beszélgetésről egyoldalas szövegtervezetet készítettem (magyar nyelven), de időközben kaptam egy faxot a Lawrence Livermore National Laboratoryból, Teller Ede titkárságvezetőjétől, Joanne Smithtől, hogy - tekintettel az atomtudós egészségi állapotára - ezentúl csak angolul írjak, s azt hozzá juttassam el" - mondta Zeley László.

Zeley László az MTI-nek elmondta, hogy a tudóssal folytatott augusztus közepi beszélgetésük több mint egy órán át tartott. Szavai szerint az atomtudóssal abban egyeztek meg, hogy amennyiben a szöveget jóváhagyja, névjegykártyát küld, mert Teller Ede az utolsó időkben már nagyon nehezen, "szörnyű kínok között" írt. A névjegykártya - amelyből Teller többet is küldött; egy mint felhatalmazás, a többi pedig mint ajándék, dedikáció helyett a közös könyveikhez - szeptember 11-én, Teller Ede halálának napján, postai úton érkezett meg Zeleyhez.

Arról, hogy a névjegykártyán egy öt évvel korábbi körzetszám szerepel a tudós Hoover intézeti telefonszáma előtt, Zeley László azt mondta: "Tudomásom szerint Teller Ede új névjegykártyákat már rég nem csináltatott."

Rozsnyai Balázs nyugdíjas fizikus, "aki perfekt beszélte az angolt és a magyart", vállalta el, hogy "szívesen rendbe hozza, angolosítja a szöveget, és ez a szöveg jött le a Népszabadságban," ő küldte el a Népszabadságnak a Livermore intézetből, ahol egykor dolgozott - mondta Zeley László.

"Teller Edével szinte napi kapcsolatban álltunk, rendszeresen beszéltünk telefonon, faxüzeneteket váltottunk" - mondta Zeley László, aki Légiposta és A biztonság bizonytalansága címmel két könyvet írt az atomtudóssal közösen.

"Teller Ede tájékozott volt a magyarországi történésekről. Ez év februárja és júliusa között szinte rendszeresen eljuttattam hozzá a 168 óra című hetilapot, a Magyar Nemzetet, a Népszabadságot, és összesen hat alkalommal a Vasárnapi Újság című rádióműsor kazettára felvett adását"- mondta Zeley László.

"Ez utóbbi műsor azért is érdekelte különösen, mert annak idején gyakran szerepelt benne, s kíváncsi volt a jelenlegi hangvételére" - mondta. A Paksi Atomerőművel kapcsolatban például Teller Ede az összes megjelent cikkre kíváncsi volt. Azokból értesült arról, hogy mi történt, ki és hogyan viszonyul Pakshoz - tette hozzá az újságíró.