A szakemberek elutasították a balatoni vízpótlást

Felmérték a szakértők egy esetleges balatoni vízpótlás hatásait. A Környezetvédelmi Minisztérium megbízásából tevékenykedő műszaki egyetemi tanszék vezetője szerint nincs szükség vízpótlásra, pláne nem a Rábából. Ehelyett kotrást partrendezést és a tó vízszintszabályozási rendjének módosítását javasolják - írja a Magyar Hírlap.

Nem támogatja a Balatoni vízpótlás ötletét a Műszaki Egyetem Vízközmű és Környezetmérnöki tanszéke, melyet a környezetvédelmi miniszter bízott meg azzal, hogy készítsen tanulmányt a témában. Somlyódi László tanszékvezető szerdán jelentette be a Magyar Tudományos Akadémián, hogy nincs szükség mesterséges vízpótlásra, bár a Balaton állapota másfajta beavatkozásokat azért igényel - írja a Magyar Hírlap.

A lap szerint a professzor bejelentésével végső soron eldőlt a kérdés, hogy nem vezetik át a Rába vizét a tóba. A vízpótlás elutasítását Somlyódi "a kockázati elemek túlsúlyával" indokolta. Ezek közé tartozik a Rába elégtelen vízhozama s a Zaláétól eltérő összetétele. A nem mellett szól az is, hogy az Európai Unió vízkeretirányelvével ellentétes lenne a lépés, és a tó ökológiai állapotára nem volt jelentős negatív hatással az apadás.

A további apadást azonban meg kell próbálni megakadályozni a szakemberek szerint. Azt javasolják hogy alakítsák át a vízszintszabályozási rendjét, minek értelmében a parti védművek megerősítésével párhuzamosan a jelenlegi maximális 110 centiméteres vízmagasságot feljebb lehetne tolni. Megoldást jelenthet az eliszaposodó strandok kotrása, a partrendezés, és egy általános szemléletváltás, vagyis, hogy ne a tavat alakítsák a fürdőzők igényéhez, hanem ők alkalmazkodjanak a változó vízjáráshoz.

A vízpótlást kezdeményező Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke szerint még várhatók viták a kérdésben. Kolber István közölte, ha a kormány meghozza a döntést, elvárják, hogy meggyorsítsák a tó helyzetét javító intézkedések végrehajtását, így a kotrást és a partrendezést is.

Azonban az is elképzelhető, hogy nem lesz szükség komolyabb beruházásra, mert a BME Vízközmű és Környezetmérnöki tanszéke külső szakértők segítségével elemezte a tó vízszintjének alakulását. Az elmúlt több mit száz év tapasztalatai szerint 90 százalékos, hogy a következő években javul a helyzet, sőt az sem kizárt, hogy jövőre márt áradás ellen kell védekezni, igaz reálisabb évi 15 centiméteres vízszintemelkedéssel számolni.

Ha azonban kiderül, hogy a klímaváltozás áll az apadás hátterében és az tartós marad, új helyzetet eredményezhet, de Somlyódi László szerint ekkor sem egy egyszeri nagyobb vízpótlás lehetne a megoldás - írja a Magyar Hírlap.

A minisztérium várhatóan november elején alakítja ki végleges álláspontját a kérdésben.