Kondor mindenképp nyerne a Népszava ellen

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a rádió elnökének állítólagos ügynökmúltját nyilvánosságra hozó cikk is bizonyítja, hogy igazuk volt, amikor a teljes nyilvánosságot és a széles körű átvilágítást szorgalmazták ebben a kérdésben. Mint mondta: a jövőben is bármikor előfordulhat, hogy valaki előkap egy papírt és ezzel megpróbál zsarolni egy közszereplőt. Kovács László, az MSZP elnöke szerint az ügy gyorsan lezárható, ha a rádió elnöke felhatalmazza az illetékeseket, hogy hozzák nyilvánosságra az őt érintő adatokat, amennyiben vannak. Kondor Katalin, ha valóban eljárást indít a Népszava ellen - függetlenül a dokumentum hitelességétől -, valószínűleg megnyerné a pert, mert a bíróság előtt nem használható fel a lap bizonyítéka.

2002 nyarán Medgyessy Péter miniszterelnök elismerte, hogy az állambiztonsági szolgálat III/II-es csoportfőnöksége keretében elhárító tevékenységet végzett 1978-tól 1982-ig, miután egy napilap közzétette a csoportfőnökség állományába való felvételéről szóló iratok kópiáit.

Közben több politikus múltja is nyilvánosságot kapott, Pokorni Zoltán, a Fidesz akkori elnöke pedig apja múltjának nyilvánosságra kerülése miatt mondott le pártelnöki és frakcióvezetői posztjáról.

Az SZDSZ vizsgálóbizottságot állított fel a volt és jelenlegi országgyűlési képviselők és kormánytagok múltjának tisztázása érdekében. Ezzel párhuzamosan két törvényjavaslatot is benyújtottak, amely egyrészt az átvilágítandók körét határozta meg, másrészt a dokumentumok őrzéséről és kutathatóságáról szólt. A parlament végül nem az SZDSZ javaslatát - amely a jelenleginél sokkal széles körben határozta meg az átvilágítandók körét - fogadta el.

Az átvilágítási törvény kiterjed az újságírókra is, az átvilágító bírák ugyanakkor azt nem vizsgálják, hogy az érintettek kapcsolatban álltak-e a III/II-es csoportfőnökséggel. A vizsgálat csak arra terjed ki, hogy az átvilágítandó személyek dolgoztak-e a III/III-as csoportfőnökségnek.

A Népszava csütörtökön terjedelmes cikket közölt arról, hogy Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke a ´70-es évek közepétől közel tíz éven át kapcsolatban állt az akkori állambiztonsági szervekkel. A lap közölte azt is, hogy ismereteik szerint Kondor hazafias alapon és nem zsarolás miatt vállalta az állítólagos beszervezést. A lap pénteken dokumentumokat közölt a címlapján, hogy ezzel bizonyítsa csütörtöki állításait. A lap által bemutatott iratok szerint Kondor 1974. február 23-tól volt beszervezett tagja az állambiztonsági szervek III-as főcsoportfőnökségének kémelhárítással foglalkozó II. számú csoportfőnökségének.

Kondor Katalin csütörtökön közleményben reagált a Népszava állításaira. A rádióelnök szerint a cikkek szinte minden szava hazugság, és a Népszavának bíróság előtt kell felelnie minden soráért.

"Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a Népszava szeptember 26-ai számában megjelent dokumentumot most láttam először" - közölte Kondor Katalin pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében. Kondor közölte: "aláírásom nem szerepelt rajta, ilyet nem írtam alá. Soha nem működtem együtt semmilyen főcsoportfőnökséggel."

A Magyar Rádió Rt. elnöke a közleményben kitér arra: megkéri az átvilágító bírákat, hogy minden róla szóló hiteles dokumentumot vizsgáljanak át és folytassák le az eljárást. A vizsgálat lezárulta után a rádió elnöke - mint írja - készséggel áll a nyilvánosság rendelkezésére.