Többmilliárdos részvénycsalási ügyre derült fény

A nyomozás eddigi adatai szerint 7,6 milliárd forintos kárt okoztak azok az elkövetők, akik budapesti irodákból telefonon keresztül értékesítettek értéktelen részvényeket főleg angol nyelvterületen, és a vevők pénzét Magyarországon bejegyzett cégek bankszámláira utaltatták, majd eltüntették. Az ügyben az ORFK tájékoztatása szerint csütörtökön tartott házkutatást a rendőrség hat érintett cég telephelyén, majd gyanúsítottként kihallgattak egy magyar, két amerikai és egy román állampolgárt. Közülük a magyart és az amerikaiakat előzetes letartóztatásba helyezték.

Az [origo] rákeresett az interneten a dokumentumban említett cégekre. A Safeguard Technology honlapján a céggel kapcsolatos általános információkról lehet olvasni, és van egy regisztrációs oldal is leendő befektetőknek. A honlap tanúsága szerint a cég különböző biztonságtechnikai szolgáltatásokkal - főként intelligens megfigyelőrendszerek fejlesztésével, kiépítésével - foglalkozik. Még működöképesnek tűnő webkamrákat is el lehet érni az oldalról.

Rákeresve a Livingstone Asset Managementre a találatok között van a Guardian nevű brit lap egyik 2003. augusztus 16-i cikke, amelyben egy, a cég által Budapesten foglalkoztatott, magát Kálmán Borbála álnéven bemutató magyar nő elbeszéli, milyen munkára is alkalmazták. A cikkből kiderül, hogy a cég angolul jól beszélő fiatalokat foglalkoztatott havi 60 ezer forintos keresetért, akiknek angolszász hangzású álnéven kellett külföldieket felhívniuk, és rábeszélniük befektetésre. A Guardian cikke szerint a cég havi 2 millió dollárt gombolt le hiszékeny befektetőktől, értéktelen részvények árusításával.

Jeltelen iroda a Váci úton

A brit lapnak nyilatkozó Borbála - aki 2003. februárjától dolgozott a cégnél - szerint a Váci út 18. szám alatt volt a cég irodája, ám az épületben lévő más emeletekkel ellentétben az ő helyiségeiknek helyet adó második emeleten nem volt semmilyen jelzés arról, miféle cég is működik ott. A 24 éves nőt először kiképezték, ami javarészt abból állt, hogy a tapasztaltabb kollégákat figyelte munka közben.

A telefonos értékesítők a hangzatos "junior account executive" beosztást kapták, és egy előre leírt szöveg segítségével győzködték a hiszékeny befektetőket, akik telefonszámait telefonkönyvekből, céges telefonlistákról, és más forrásokból szerezték meg.

Az ügyvédeket kerülték, a farmereket keresték

Az értékesítőknek azt kellet állítaniuk, hogy a svájci Genfből telefonálnak, még az ottani állítólagos irodájukról is beszélhettek - a részletek le voltak írva egy előre elkészített szövegben. Arra azonban figyelniük kellett, hogy amennyiben túl sokat kérdezősködött a delikvens, azonnal meg kellett szakítaniuk a hívást.

Meg kellett kérdezniük azt is, mivel foglalkozik a potenciális befektető, és ha az ügyvéd, könyvelő, újságíró, bankos, vagy ingatlanügynök volt meg kellett szakítani a hívást. Mint a magyar nő elmondta a brit lapnak, a legjobb "ügyfeleknek" a fogorvosok, orvosok, mérnökök, és mezőgazdasági vállalkozók számítottak, akiket A, B és C kategóriákba osztottak be - anyagi helyzetük alapján.

Ben Affleck is csinált már hasonlót

Közel 100 értékesítő dolgozott két műszakban a cég irodájában, egyesek pár órás munka után abbahagyták, míg mások rájöttek, hogy amit csinálnak megegyezik azzal, mint amit 2000-ben, a Ben Affleck főszereplésével készült Boiler Room című filmben már feldolgoztak. Ezután kollégáival többször is megnézték a filmet kalózkazettán, hogy onnan szerezzenek tippeket, a minél hatékonyabb értékesítés érdekében.

Hatósági rajtaütés és tízdolláros csoda

Mint a nő elmondta, márciusban a rendőrség a bevándorlási hivatal munkatársaival közösen rajtaütött az irodán, ahol fele-fele arányban dolgoztattak magyarokat, illetve külföldi diákokat. Borbála szerint a rendőröknek az iroda vezetése ezt állította, hogy a magyarországi befektetési lehetőségekről tartottak szemináriumot a külföldieknek. Ezt persze senki nem hitte el, de a brit lapnak nyilatkozó nő elmondása szerint "egy csomó tízdolláros bankjegy csodákat tett", és békén hagyták őket.

Névváltozások

Borbálának a megszerzett befektetések után 1 százalékos részesedést kínáltak, ám a tapasztaltabb ál-brókerek - akik főleg amerikaiak voltak - 10 százalékot is kaphattak. A többi pénzt a vezetők szétosztották egymás között. A rendőri rajtaütés után a céget átnevezték, így azt követően már nem Livingstone Asset Management, hanem Godwynn International néven futott tovább, és a genfi "székhely" Berlinbe került. Azóta újabb névváltoztatás is történt, Cambridge Global-ra. A munka azonban nem változott, továbbra is a Safeguard részvényeit árulták, ugyanazokkal a módszerekkel.

A nő egyszer, mint mondta, megütötte a főnyereményt azzal a "befektetővel", aki 20 ezer dollárt fizetett be, de aggódott. Ennek ellenére újabb 70 ezres befizetésre vették rá, ami végső soron 900 dollár nyereséget hozott Borbálának. A nő a Guardiannak adott interjújában nem tagadja, hogy nem igazán szimpatizált az átvert ügyfelekkel, akik gazdagok és kapzsik voltak, miközben "nekem csak annyira volt szükségem amennyit meg tudtam keresni".

B. V.