A Berliner Zeitung szerint az MNB első ízben tett ilyen beismerést a németeknek a közelmúltban. A kilencvenes évek elején "gyanús pénzmozgások" voltak olyan számlákon, amelyek az Német Szocialista Egységpárthoz (NSZEP), vagy más egykori NDK intézményhez köthetők - írja a berlini lap az MNB-állásfoglalásra hivatkozva.
Missura Gábor, az MNB szóvivője szeptemberben a Népszavának azt mondta, hogy a magyar jegybanknál nincs az egykori keletnémet államtól, vagy állampárttól származó pénz. Vannak azonban olyan jelek, hogy ilyen eredetű pénzek keresztüláramlottak az MNB-n a nyolcvanas évek végén.
A Berliner Zeitung feleleveníti: az egykori keletnémet pártok és tömegszervezetek vagyona után kutató független bizottság a közelmúltban arra panaszkodott, hogy Magyarországon "komoly ellenállás" tapasztalható kutatásaival szemben.
A bizottság panaszairól hírt adó sajtóbeszámolókra a Magyar Nemzeti Bank rövid közleményben reagált, amelyben értésre adta: hivatalos ügyekben, felkérésre teljes mértékben együttműködik más országok - így Németország - hivatalos szerveivel és szakértőivel. Ilyen együttműködésben zavar eddig nem volt.
A Berliner Zeitung úgy tudja, hogy az ügybe Medgyessy Péter miniszterelnök is bekapcsolódott. Egy meg nem nevezett magas rangú német kormánytisztviselőnek segítséget ígért az esetleges pénzsíbolások felderítésében, s "nagyon hasznosnak" nevezte, hogy bekapcsolták az ügybe a német szövetségi jegybankot, mint a magyar jegybank partnerét.
Medgyessy Péter a német kormánytisztviselővel folytatott beszélgetés során állítólag jelezte, hogy indokolt a gyanú az elrejtett NSZEP-milliókkal kapcsolatban. Információi szerint léteznek konkrét nyomok, az összegekkel "nem tudnák ugyan szanálni a német államháztartást", de "érdekesek".
A Berliner Zeitung az MNB-re hivatkozva megállapítja, hogy keletnémet eredetű pénzek nincsenek a magyar jegybanknál, azt is, hogy a fordulat idején lejátszódott folyamatok nehezen rekonstruálhatók, továbbá: a bank egykori felelősei "a szálakat tudatosan összekuszálták, összegabalyították."