A pénzügyminiszter utasítást adott az APEH-nek, az Államháztartási Hivatalnak, a Magyar Államkincstár Rt.-nek, a Szerencsejáték Felügyeletnek, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a VPOP-nak az általuk kezelt adatok mentésére és a tárcához továbbítására. A PSZÁF nem teljesítette a kérést, az APEH pedig csak a mentést végezte el, azután a titkos ügykezelés szabályai szerint őrizte a másolt adatokat, de nem továbbította a Pénzügyminisztériumnak - mondta el Péterfalvi Attila.
A biztos kiemelte: a személyes adatok kezelésére csak az érintett beleegyezése, vagy törvényi felhatalmazás alapján célhoz kötötten van lehetőség, a 2002-es kormányváltást követő adatmentés során azonban mindezek a feltételek hiányoztak. Péterfalvi Attila szerint nem helytálló az a korábban kifejtett pénzügyminiszteri álláspont sem, hogy a tárca vezetőjének ellenőrzési, felügyeleti joga adott jogalapot az adatok bekérésére.
Az adatvédelmi biztos felvetette azt is, hogy vajon miért nem tájékoztatták őt az APEH illetékesei az adatmentésről, amikor 2002. őszén helyszíni vizsgálatot folytatott az adóhivatalnál. Mint mondta, így történhetett meg, hogy csak ez év februárjában a sajtóból értesült az adatmentésről, holott azt az adatvédelmi nyilvántartásban is fel kellett volna tüntetni.
Péterfalvi Attila megjegyezte, hogy az Európai Unió tagállamainak adatvédelmi biztosaival folytatott kötetlen eszmecserék során nem hivatalosan úgy tájékoztatták, hogy az unió országaiban sehol sem történik és jogszerűen nem is történhet meg az a fajta adatkezelési gyakorlat, ami Magyarországon 2002-ben történt. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy indokolt lenne az egyes ágazatokban történő adatkezelés szabályainak az általános adatkezelési szabályokhoz igazítása.