Tovább nem győzködik egymást a gyűlöletbeszédről a képviselők

A gyűlöletbeszédről nem vitáznak többet a képviselők, mivel szerdán lezárult a büntetéséről szóló részletes parlamenti vita. A jövő heti szavazáson pár vokson múlhat az indítvány sorsa, mivel a mérleg nyelvét jelentő SZDSZ a frakciótagjai saját meggyőződésére bízta, hogyan döntenek. Az igazságügyi tárca által elvégzett kutatás a törvénymódosítás és a szigorítás szükségességét támasztotta alá - mondta a miniszter.

A Btk. jelenleg csak a közösség elleni izgatást szankcionálja: "aki nagy nyilvánosság előtt, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három év szabadságvesztésre büntetendő". Így csak akkor valósul meg a bűntett, ha valaki tevőlegesen szólítja fel a hallgatóságot valamely kisebbség ellen, de ha csak gyűlölködik közönség előtt, akkor nem követ el törvénybe ütközőt. Magyarországon a szélsőjobbos rasszista kijelentések túlnyomórészt következmények nélkül maradtak, mivel az uszítást nehéz bizonyítani. A gyűlöletbeszéd büntetendővé tételével hatásosabban fel lehet lépni az ilyen jelenségekkel szemben - indokolnak a szigorítás hívei.

A büntető törvénykönyv módosításával minden parlamenti párt egyetértett, a vita arról szólt, milyen eszközzel kellene korlátozni a szólásszabadságot - mondta a törvényjavaslat részletes vitáján Bárándy Péter igazságügyi miniszter, aki helyesli azt a módosító indítványt, amely vétségként határozná meg a másokat nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérlő vagy megalázó kijelentéseket, mivel szerinte ennek a tényállásnak a társadalomra való veszélyessége sokkal csekélyebb, mint a gyűlöletre uszítás és az erőszakos cselekményre való felhívás. A javaslat beépít egy szűrőt a törvénybe - fogalmazott a miniszter -, amely konkrétabbá teszi a veszélyt, ez pedig az, hogy a cselekmény az emberi méltóságot sértve valósul meg.

Az igazságügyi tárca természetesen végzett kutatást, amely a törvénymódosítás szükségességét támasztotta alá - jelentette ki Bárándy Péter, aki emlékeztetett arra, hogy a törvénymódosítás elfogadásával Magyarország harminc év után tesz eleget a New York-i egyezménynek.

Az emberi jogi bizottság módosító indítványt nyújtott be a javaslathoz, amely törölné a szövegből azt a tényállást, ha valaki nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás alapján azt állítja, hogy valamely személy vagy személyek egy csoportja alsóbb- vagy felsőbbrendű - jelentette be Szabó Zoltán MSZP-s képviselő, aki szerint ezt azért kellene kivenni a javaslatból, mivel több vallás is azt hirdeti magáról, hogy felsőbbrendű.

A törvénymódosítás elfogadása vagy elutasítása várhatóan egy-két szavazaton múlhat: az MSZP-frakció támogatja, a Fidesz és az MDF ellenzi, így az SZDSZ-es képviselőkön múlik majd az indítvány sorsa. A szabad demokratáknál nem lesz kötelező szavazás, a frakciótagok egyéni meggyőződésére van bízva, hogyan szavaznak. Az SZDSZ-es képviselők egy része ellenzi a szigorítást, a másik része pedig (különösen a nagy vitát kiváltó, "a gallíciai jöttmenteket kirekesztésére felszólító" Hegedűs Lóránt MIÉP-es képviselőt felmentő ítélet után) támogatja. Az SZDSZ elnöke szerint a frakció mintegy kétharmada támogathatja a módosítást: ha valamennyi képviselő szavaz, akkor pár szavazaton elvérzik az indítvány.