Öt perc elég volt a romák leprimitívezéséhez

Mindössze öt percig tartott az a személyiségvizsgálat, amelynek alapján primitívnek nevezték azt a két magyarcsanádi férfit, akiknek emiatt ítéltek meg kevesebb kártérítést a 15 havi megalapozatlan elzárásért - állítja az egyik érintett. A leprimitívezett roma férfiak mindketten dolgoznak, egyikük a munka mellett házát újítja fel, ahol feleségével, két iskolás lányával és 10 hónapos kisfiával él. A férfi azt mondja: fogva tartása óta időnként ingerültségi rohamok törnek rá.

A férfi főként alkalmi munkákból, napszámból él, de nemrég egy hónapos közmunkát hirdetett az önkormányzat, amire őt is felvették. A közmunka elsősorban a kaszálást és a vizes árkok tisztítását jelenti. Az alkalmi munkákból, a gyesből és a szociális segélyből havonta átlagosan százezer forint fut be, ebből élnek öten.

Közmunka és alkalmi munka akad

A félórás ebédszünet végéhez közeledik, de a férfi megmutatja még azt a két fenyegető hangú levelet, amelyeket ezekben a hetekben kapott. Két ugyanolyan levelezőlapról van szó, a pecsét szerint mindkettőt Nagykanizsán adták fel. Az egyik levelet géppel írták. Feladója Magyar Adófizetőnek nevezi magát, és ezzel a - nyilván magyarnak szánt - mondattal nyit: "Nemzörög a haraszt, ha a szélnem fulya". A levelet aztán azzal folytatja, hogy "te mocskos cigány, örülj annak, hogy kaptál enni-inni". A mocskolódó írás feladója többek között azt javasolja, hogy a kártérítés helyett inkább kötélt kapjanak a nyakukba a Gán testvérek.

A másik, hasonló tartalmú levelet kézzel írták, a nehezen kiolvasható betűk szerint a feladója Lakatos Vendel Nagykanizsáról. Az üzenet írója ezzel vélhetően az egyik televíziós showman által alakított, azonos nevű roma figurára akart utalni. A fenyegető levelekről Gán Miklós már beszélt ügyvédjével, ő azonban azt mondta, hogy komolyabb utánajárást nem érnek meg az üzenetek, ha ugyanis sikerülne kideríteni egyáltalán a feladókat, akkor is legfeljebb pénzbírsággal járó szabálysértési eljárás indulna.

Az ebéd után a férfi siet vissza a munkába. Elkísérni sem tudjuk, mert biciklire ül, nem akar elkésni. Annyit visszaszól, hogy műszak után még tudunk találkozni.

"Rasszista vagyok"

A falu főutcája mellett lévő egyik vegyesbolt előtt iszogató férfiak állnak. Egyikük megkérdezi, mi járatban vagyunk, majd kijelenti: "Rasszista vagyok, de azt én sem tartom jónak, hogy primitivitásra hivatkozva csökkentették a kártérítést."

Az idős férfi saját elmondása szerint nyolc éve él a faluban, és sofőrként dolgozik. Délután egy óra van, de ő félig részeg, nyilván szabadnapos. Találkozásunkkor épp egy féldecis brandys üveget szopogat, és arról beszél, hogy ha esetleg rendet és tisztaságot találtunk Gánék házában, akkor az csak azért lehetett, mert tudták, hogy jövünk, és kitakarítottak.

Megjegyzi azt is, hogy az újságírók "hiénák", és a botrány fejleményei helyett az előzményekkel is foglalkozni kellene. Ezzel vélhetően arra utal, hogy az ügy két főszereplőjének korábban már akadt dolga a rendőrséggel. Az idősebb férfit súlyos testi sértésért és lopásért, a fiatalabbat szintén lopásért, valamint orgazdaságért ítélték el. Letöltendő börtönbüntetést egyik alkalommal sem szabtak ki rájuk.

A bolt előtt dülöngélő, szúrós szemekkel néző férfit ivótársai megpróbálják elhallgattatni, de ő leinti őket, és belekezd egy kissé zavaros elméletbe, amely szerint a hazai kisebbségek ügyét jelképező gumimatracot régebben még csak "lábpumpával" fújták, de az utóbbi években már géppel fújatják bele a levegőt.

Strasbourgot ajánlják Miklósnak

Gán Miklóssal kettő óra után találkozunk ismét, ezúttal is a templommal szemközt lévő Sarki Kocsma előtt. A hely valószínűleg minden egészségügyi szabványt felülmúl, a kocsmában ugyanis szigorúan tilos a dohányzás, és ehhez mindenki tartja is magát. A vendégek láthatóan jól ismerik Gánt, és többen viccelődnek a botrány miatt jött hirtelen ismeretségen. A jól megtermett kocsmáros megjegyzi: a sok újságírói megkeresés és tévéfelvétel miatt lassan már ügyintézőt és sofőrt kell felfogadnia.

A Gán-család és az unokaöccs

Egy bőrkabátos, baseballsapkás roma férfi már komolynak szánt tanácsokkal látja el Miklóst. Közel hajol hozzá, és győzködi, hogy egészen Strasbourgig el kell menni ezzel az üggyel. Hozzáteszi, hogy ha keresztbe tesz valaki, akkor neki vannak emberei, akik tudnak intézkedni.

Közben megérkezik Gán egyik unokaöccse is, akit a férfi elküld, hogy keresse meg testvérét, Zoltánt, akivel együtt csinálták végig a letartóztatást és a kártalanítási ügyet. A Misi nevű fiú biciklire ül, és csak egy jó félóra múlva jön vissza. Nem sikerült megtalálnia, vélhetően nem járt még le a munkaideje. Gán Miklós azt mondja: bátyja napszámosként dolgozik, gyökeret, azaz fehérrépát szed valamelyik közeli földön. Tíz óra munkáért 3500 forintot kap. Miklós hozzáteszi: alkalmi munka, ezért bátyja sem hagy ki egy lehetőséget sem, mert ha egyszer nemet mond, akkor legközelebb már lehet, hogy nem is fogják hívni.

Pethő András

Fotó: Barakonyi Szabolcs