A magyar állampolgárság megszerzésének egyszerűsítése a szerbiai és horvátországi magyaroknak Mádl Ferenc álláspontja szerint "nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar alkotmány, sem a nemzetközi és az európai jog alapján". "A jog szempontjából nem kizárt az állampolgárság kérelemre történő megadása magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiknek a felmenője magyar állampolgár volt, és alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tesznek" - olvasható a köztársasági elnök közleményében.
Öt vajdasági magyar párt és mozgalom 2003 augusztusában közös levélben arra kérte Mádl Ferenc köztársasági elnököt, segítse olyan döntés meghozatalát, amelynek eredményeként a vajdasági magyarok, ha igénylik, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül megkaphassák a magyar állampolgárságot. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyarok Világszövetsége hasonló tartalmú levelet juttatott el a köztársasági elnökhöz. Az államfő a lehetőségek megvizsgálására konzultációt kezdett neves jogtudósokkal, és ennek alapján adta ki közleményét.
"A köztársasági elnök meggyőződése szerint ugyanakkor az állampolgárság megszerzésének megkönnyítéséről szóló döntés akkor lehet helyes, ha az egyidejűleg szolgálja a szomszédos államokban élő magyaroknak a magyar nemzethez való tartozását és a szülőföldjükön való boldogulását, valamint erősíti magyar nemzeti azonosságtudatát" - tartalmazza az állásfoglalás. Hozzáteszi: ezért szükséges ezt a kérdést a Magyar Állandó Értekezlet elé terjeszteni.
A kormány december 17-re összehívta a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ahol egyeztetnek a határon túli magyar politikai pártokkal a kettős állampolgárságról.