Az államfőt támadja az MSZP a PSZÁF-törvény miatt

Több MSZP-s politikus is nyíltan hangoztatja kifogásait, amiért Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá a PSZÁF-törvényt. A párt egyik frakcióvezető-helyettese szerint az államfő és a Fidesz miatt olyan helyzet alakult ki, amely lehetőséget ad további pénzpiaci visszaélésekre. Gyurcsány Ferenc sportminiszter is bírálta hétfőn a döntést a parlamentben. Úgy vélte: Mádl döntése erősítheti azt a képet, hogy Magyarországon párhuzamos hatalom létezik, ami veszélyezteti a köztársaságot.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese, Göndör István kedden közleményt adott ki, amely szerint az úgynevezett PSZÁF-törvény módosításának meghiúsulásával nyitva maradnak olyan kiskapuk, amelyek visszaélésekhez vezethetnek. Göndör szerint ugyanis a befektetők és a betétesek fokozott védelméről szóló törvény módosítása nem csupán a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) átalakításáról szólt, hanem fontos szabályokat tartalmazott többek között a biztosítási tevékenységre, a magánnyugdíj pénztárakra és a közraktározásra is. A szocialista politikus szerint a további visszaélésekre is lehetőséget adó helyzet a Fidesz és a köztársasági elnök nélkül nem alakult volna ki.

Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn délelőtt jelentette be, hogy a múlt héten a kormányoldal szavazataival elfogadott törvénymódosítást nem írja alá, és az ügyben előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. Az államfő többek között azzal indokolta döntését, hogy a törvény elfogadására a jogalkotási eljárás előírásainak megsértésével került sor, mert nem egyeztettek az érintettekkel. Mádl kifogásolta azt is, hogy a törvény egyedi személyi döntést mond ki törvénnyel, amikor megszünteti a PSZÁF elnökének és helyetteseinek munkaviszonyát.

Göndörhöz hasonlóan Mádl felelősségét firtatta Gyurcsány Ferenc sportminiszter is hétfőn a parlamentben. Gyurcsány az üggyel kapcsolatban újságíróknak azt mondta, a PSZÁF-törvény előzetes normakontrollra való elküldésével erősödhet az a vélemény, hogy "párhuzamos hatalom" létezik ma Magyarországon. A szocialista politikus hetekkel korábban beszélt arról a Népszabadságnak, hogy szerinte a Fidesz árnyékállamot épít, és több állami vezető összefogott azért, hogy a jobboldalt támogassa.

Gyurcsány hétfői nyilatkozatában azt mondta, hogy a törvény vitája során semmilyen érdemi, alkotmányos aggály nem merült fel, igaz, a két politikai oldal között éles vita bonatkozott ki a kérdésről. A politikus szerint ezért ebben a helyzetben az államfő döntése "olyanfajta magatartásnak számíthat egyesek szemében, amely megerősíti azt a véleményt, hogy létezik együttműködés a mai ellenzéki párt és az általa jelölt vagy kinevezett közjogi méltóságok és köztisztviselők között annak érdekében, hogy létezhessen egy párhuzamos hatalom ma Magyarországon" Hozzátette: ha ez így van, akkor ez veszélyezteti a köztársaság működését.

A szóban forgó törvényt az ellenzéki képviselők azért nem támogatták, mert szerintük az csupán azt a célt szolgálja, hogy eltávolítsák a helyről a PSZÁF élére az előző kormány idején kinevezett Szász Károlyt. A Mádl lépése nyomán egyelőre meghiúsult törvénymódosítás értelmében az egyszemélyi vezetés helyett egy szakmai testület, a Felügyeleti Tanács irányítaná felügyeletet, amelynek elnökét - a miniszterelnök javaslatára - az Országgyűlés választaná meg. A Felügyeleti Tanács legfeljebb öttagú lehet, a tagokat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki. Emellett létrehoznának egy főigazgatói posztot, amelyet pályázat útján töltenének be.