Fölöslegesen költhet a BM 2,5 milliárdot gázálarcra

Két és fél milliárd forintot költ a tervek szerint a Belügyminisztérium a következő két évben arra, hogy lecseréljék a Paksi Atomerőmű környékén élők védelmi felszereléseit. A pénzből csuklyával és szűrőkkel ellátott védőruhákat (menekülőkámzsákat) és légzésvédelmi eszközöket vesznek majd. Egy katasztrófavédelmi szakemberekből álló tudományos tanács állásfoglalása szerint azonban ezek a felszerelések csak korlátozott védelmet nyújtanak a radioaktív sugárzás ellen. Ilyen eszközöket ráadásul külföldön sem nagyon használnak, így a kámzsákra költött 2,5 milliárd kidobott pénz lehet.

A Belügyminisztérium a tervek szerint három év alatt lecseréli a Paksi Atomerőmű környéki településeken élők védelmi eszközeit. A program tavaly kezdődött 51 ezer lejárt szavatosságú - csuklyához hasonló, nyakban állítható, szemnyílással és szűrővel ellátott - menekülőkámzsa cseréjével, a következő két évben pedig a többi lakosságvédelmi eszközt is frissítik. A menekülőkámzsákra és légzésvédelmi eszközökre a tervek szerint 2,5 milliárdot költenek majd.

A kámzsák cseréje akkor merült fel, amikor a tavaly április 11-i paksi üzemzavar után az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) áttekintette a Paksi Atomerőmű környékén élők védettségét és védelmi eszközeinek állapotát - mondta az [origo]-nak Muhoray Árpád, az OKF főigazgató-helyettese. Az eszközök frissítéséről kormányrendelet készült, melyet várhatóan a közeljövőben tárgyalnak majd.

Egy 1997-ben életbe lépett kormányrendelet értelmében az atomerőmű 9 kilométeres körzetében élőknek egyéni védőeszközöket, míg az üzem 9-30 kilométeres körzetében élőknek - akik közvetett veszélynek vannak kitéve - menekülő felszerelést kell biztosítani. Az atomerőmű 30 kilométeres körzetében 230 ezren élnek, így a szükséges eszközök cseréje és beszerzése 7 milliárd forintba kerülne.

Muhoray szerint azonban a nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy ekkora készletet felhalmozni védelmi eszközökből "túlzott" óvatosság. Az OKF ezért kikérte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Nukleáris Baleset-elhárítási Műszaki Tudományos Tanács véleményét arról, hogyan alakítsák át a Paks környéki védelmi rendszert. Az egyetem, a tudományos tanács és az OKF álláspontja alapján - ha az erről készült kormányrendeletet elfogadják - az atomerőmű 3 kilométeres körzetében élők közül mindenki, a 3-30 kilométeres körzetben lakóknak viszont csak egy része - a tervek szerint az ott élők legalább negyede, legfeljebb fele - kapna védőeszközöket.

Muhoray úgy vélte, hogy ez a takarékos rendszer is képes megfelelő védelmet nyújtani a lakosságnak. A felszereléseket az OKF központi raktáraiban tárolják majd. Egy esetleges nukleáris baleset alkalmával pedig - mint Muhoray fogalmazott - "a meteorológiai, a sugárzási adatoknak és prognosztizálható veszélyhelyzetnek megfelelően" ki lehet választani, hogy mely településeknek van szükségük a védőeszközökre, így a lakosság megfelelő részéhez juttathatják el a felszereléseket.

Az OKF szerint az régi védőeszközök cseréje és az újak beszerzése indokolt. A menekülőkámzsák ugyanis védenek a radioaktív por és a jód ellen is. "Mi magunk is hasznosnak ítéljük azokat biztonsági szempontból" - mondta a felszerelésekről a főigazgató-helyettes.

Szakemberek szerint azonban a kámzsák és a légzésvédelmi eszközök nem nyújtanak hatékony védelmet a radioaktív sugárzás ellen. "Szakmai érvekkel nehéz lenne alátámasztani", miért kell a menekülőkámzsa és a légzésvédelmi eszköz - mondta az [origo]-nak Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatalon (OAH) belül működő Nukleáris Baleset-elhárítási Műszaki Tudományos Tanács vezetőhelyettese.

Lux úgy vélte, hogy a mostani paksi védelmi rendszer kialakításakor azt vették figyelembe, hogy a menekülőfelszerelések jól jöhetnek több katasztrófahelyzetnél, azaz nagyobb biztonságot nyújtanak a lakosságnak. Lux szerint azonban a menekülőkámzsák nem segítenek egy nukleáris katasztrófa esetén. A kámzsa ugyanis 15-20 percig képes védelmet nyújta enyhébb sugárzás ellen.

Egy most készült nemzetközi felmérés szerint a világon szinte sehol nem vetnek be hasonló mentőeszközöket nukleáris balesetek esetén. "Ilyenekkel nem számol a nemzetközi gyakorlat" - fogalmazott Lux. Egy OAH által felkért szakértői bizottság a közelmúltban megvizsgálta azt is, hogy milyen hatékony védelmet nyújtanak a menekülőkámzsák egy nukleáris baleset esetén a veszélyes sugárzás ellen. Lux szerint a bizottság azt állapította meg, hogy "nagyon korlátozott a kámzsák haszna".