A három roma nő a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) segítségével hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértése miatt indított pert a Besser Hungária Műanyagipari Kft. ellen.
P. Mariann és T. Istvánné 2003. január 20-án jelentkezett a Besser Hungária Műanyagipari Kft. hirdetésére. Hétfő reggel negyed kilenckor a cég nagybátonyi telephelyén a portás megállította őket, telefonált az irodába, majd azt mondta nekik: nincs már felvétel, az állás betelt. A két nő állította, a portás a magyarokat beengedte az állásinterjúra, ezért elmentek a helyi jogvédő irodába. Ott az ügyintéző negyed tíz körül felhívta a Bessert, ahol D. Anita, a cég munkatársa azt mondta: van felvétel - írja a Népszabadság.
Ugyanaznap két másik roma nő is jelentkezett az állásokra, akik közül az, akin jobban látszott roma származása a két nőhöz hasonlóan járt, igaz, ő bejutott az irodába, de nem vették fel. A jogvédő irodáról ismeretlenként telefonálva azonban ugyanazt mondták neki, mint korábban az iroda munkatársának: van még hely. Mikor rákérdezett, hogy cigányoknak is van-e felvétel, a nő nem adott egyértelmű választ.
A bírónő hétfői szóbeli indoklása szerint az ügyet elsősorban S. Sándorné vallomása döntötte el, aki Mariannék előtt jelentkezett az állásra, majd fültanúja volt annak, hogy a portás közölte Mariannékkal, nem mehetnek be, mert nincs felvétel.
A lap szerint a Besser védekezésében azt állította: félreértés következtében küldték el a két asszonyt, és a portást D. Anita tájékoztatta félre, hogy nincs felvétel, mert ő maga se tudott arról. Azt viszont nem mondta, hogy a helyek beteltek volna, és arra sem utasította a portást, hogy a romákat küldje el. A cég képviselője szerint a felvételnél kizárólag az alkalmasság dönt, nincs megkülönböztetés.
A bírónő azonban bizonyítottnak látta, hogy a Besser származásuk miatt különböztette meg hátrányosan a három nőt, és nem adta meg nekik a munkába állás lehetőségét sem. Kártérítésként a próbaidőnek megfelelő minimálbért ítélt meg, ám a felperesi képviselő szerint nem világos, miért nem ítélt meg nem vagyoni kárt a bíróság, amikor nyilvánvalóan sérült az emberi méltóság - írja a Népszabadság.