Az ENSZ-hez fordultak egy roma nő sterilizálása miatt

Az ENSZ-hez fordult két jogvédő szervezet, mert a bíróság elutasította annak a roma nőnek a keresetét, akit a fehérgyarmati kórházban szabálytalan körülmények között sterilizáltak. A bíróság kimondta: az orvosok nem jártak el helyesen, a nő keresetét mégis elutasította, arra hivatkozva, hogy nem tudta bizonyítani, a meddővé tétel maradandó fogyatékosságot idézett elő szervezetében. A bíróság érvelése szerint a meddővé tétel ugyanis műtét segítségével visszafordítható.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) nevű nemzetközi roma jogvédő szervezet az ENSZ nőkkel szembeni diszkrimináció megszüntetésére alakult bizottságához fordult, mert a bíróság elutasította egy roma nő keresetét, akit szabálytalan körülmények között sterilizáltak orvosai.

A fiatal roma nőt 2001. január 2-án szállította a fehérgyarmati kórházba a mentő. Az asszony kilenc hónapos terhes volt, de elfolyt a magzatvize, és vérezni kezdett, ezért értesítette férje a mentőket. A kórházban megállapították, hogy a magzat meghalt, ezért az asszonynak azonnal császármetszésen kellett átesnie, hogy életét megmenthessék. Az erősen vérző, komoly fájdalmakkal küszködő roma nővel a műtőasztalon közölték, hogy elvesztette gyermekét, majd aláiratták vele a beavatkozásokhoz szükséges nyilatkozatokat. A császármetszés elvégzéséhez szükséges nyilatkozat alján az orvos kézírásával egy megjegyzés szerepelt, miszerint a nő házzájárul sterilizációjához is. Ezután elvégezték az életmentő műtétet és a sterilizációt is. A kórházba szállítás és a műtétek befejezése között mindössze 17 perc telt el.

A kórházból való távozása előtt a roma nő tájékoztatást kért orvosaitól, hogy milyen állapotban van, illetve mikor próbálkozhat újra gyerekszüléssel. Az orvosok ekkor mondták meg neki, hogy sterilizálták, így nem tud teherbe esni. Az asszony - aki saját bevallása szerint magzata elvesztése után is szeretett volna még szülni - erről korábban semmit nem tudott, ugyanis a sterilizáció szó jelentését nem ismerte, a műtétbe való beleegyezése előtt pedig nem tájékoztatták megfelelően a beavatkozás lehetséges következményeiről és más fogamzásgátló, családtervező módszerekről. A nő ezért a NEKI segítségével bírósághoz fordult.

Az első fokon eljáró fehérgyarmati Városi Bíróság 2002. novemberében elutasította az orvosi gondatlanság miatt indított keresetet. Ekkor a nő a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Bírósághoz fellebbezett. A bíróság részben igazat adott a nőnek. Kimondta, hogy az orvosok valóban gondatlanul jártak el, amikor nem tájékoztatták a roma asszonyt - mint az ítélet fogalmaz - "a műtét pontos módszeréről, annak kockázatairól és semmilyen más alternatív eljárásról vagy módszerről". A keresetet azonban a másodfokú bíróság is elutasította arra hivatkozva, hogy a nő nem tudta bizonyítani, hogy a műtét miatt maradandó fogyatékosságot szenvedett, mert - mint a bíróság érvelt - a sterilizáció visszafordítható műtét.

A NEKI és az ERRC képviselői keddi sajtótájékoztatójukon elmondták: azért az ENSZ-hez és nem a strasbourg-i bírósághoz fordultak az üggyel, mert a világszervezettől gyorsabb döntést várnak. Az is a bizottsághoz való fellebbezést indokolta, hogy Magyarország 1981-ben csatlakozott a nők elleni diszkrimináció minden formájának megszüntetésére létrehozott ENSZ-egyezményhez. A jogvédők szerint a fehérgyarmati eset sérti az egyezmény több pontját is. A fehérgyarmati orvosok eljárása a jogvédők szerint kifogásolható, mert nem nyújtottak elegendő információt a fogamzásgátló módszerekről, az áldozat nem a megfelelő információk birtokában egyezett bele az egészségügyi eljárásba, és állami szerv avatkozott bele a nő jövőbeli gyerekvállalási képességébe. A jogvédők szerint a másodfokú bíróság döntése is vitatható, ugyanis a sterilizált nők nemzőképességét csak az esetek töredékénél lehet később visszaállítani.