A történészhallgatók egynegyede antiszemita

A magyar történészhallgatók 21 százaléka szerint a zsidók bomlasztják az őket befogadó nemzeteket, kétharmaduk pedig úgy gondolja, hogy a cigányok többsége nem rendes ember - egy felmérés szerint. Az egyetemisták körében végzett kutatást az ÉS-ben ismertette Vásárhelyi Mária szociológus. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint az adatok arra utalnak, hogy a hallgatók körében nagyobb az intolerancia, mint a társadalomban.

Aggasztó mértékűnek nevezte az antiszemita beállítódás elterjedtségét a történelem szakos hallgatók körében Vásárhelyi Mária szociológus, cigányellenes beállítódásukat pedig drámainak az Élet és Irodalomban pénteken megjelent, egy felmérést összegző írásában.

A kérdőíves interjú során ötszáz egyetemi hallgatót kérdeztek meg 2003-ban az ország öt, állami és egyházi egyetemén. "A leendő történelemtanárok közül nyilvánvalóan antiszemita beállítódást jelző állításokkal a megkérdezettek egynegyede azonosul. A (...) hallgatók 21 százaléka nyíltan vállalja azt a meggyőződését, hogy a zsidók bomlasztják és gyengítik az őket befogadó nemzeteket, 22 százalékuk szerint jobb lenne, ha a zsidók saját államukban, Izraelben élnének (...)" - olvasható az ÉS hasábjain.

A többség azért demokrata beállítottságú

A elemzés feltárja, hogy a megkérdezett egyetemisták többségi beállítódásában a demokratikus attitűdök vannak túlsúlyban, ugyanis a konzekvensen demokratikus álláspontot képviselők aránya 39 százalék. Ugyanakkor nincsenek kevesen azok sem, akiknek véleményalkotását a látens antiszemitizmus, illetve a bizonytalanság jellemzi. Egy nem elhanyagolható kisebbség pedig nyíltan antiszemita álláspontra helyezkedett.

A vizsgálat feltárta azt is, hogy mind az egyházi, mind pedig az állami, vidéki egyetemeken tanuló történelem szakos diákok körében rendkívül magas az antiszemita attitűdök túlsúlyával jellemezhetők aránya.

Kétharmaduk szerint a cigányok többsége nem rendes ember

A cigánysággal kapcsolatos vélekedést tizenöt kérdésre adott válaszokon mérték le a felmérés készítői. Az eredmények szerint "drámainak nevezhető" a cigányellenes beállítódás elterjedtsége a történelem szakos egyetemisták között.

A megkérdezettek kétharmada szerint például "a cigányok többsége nem rendes ember", csaknem minden második diák úgy gondolja, hogy "a cigányok semmit nem tesznek azért, hogy beilleszkedjenek a társadalomba", és közel ennyien tartják úgy, hogy "a cigány lakosság számának növekedése veszélyt jelent a többségi társadalom számára".

A megkérdezettek több mint egyharmadának az a véleménye: "a cigányokat kényszeríteni kellene, hogy úgy éljenek, mint a többi ember". Ugyanennyien vélekednek úgy, hogy "a cigányok körében a bűnözésre való hajlam genetikus adottság", s minden ötödik megkérdezett nyíltan támogatja "a cigány lakosság szegregációját".

Az összegzésben Vásárhelyi Mária megállapítja azt is, hogy "a tájékozatlanság és az előítéletesség mértéke között szoros kapcsolat van".

Nagyobb köztük az intolerancia, mint a társadalomban

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke a felmérés kapcsán az MTI-nek pénteken nyilatkozva azt mondta: "eddig is voltak szállongó hírek arról, hogy ilyen a helyzet, de nem volt objektív felmérés arról, milyen mértékű a kirekesztő, antiszemita attitűdökkel bíró emberek száma". Az adatszerű felmérés kapcsán az lehet csak kérdés, hogy az 500 interjú megfelelő kört fed-e le - mondta.

"Valamennyien tudjuk, hogy az intolerancia jelen van a társadalmunkban, és értelemszerűen akár a közoktatás, akár a felsőoktatás nem vonhatja ki magát az általános társadalmi hatások alól" - mondta.

Miklós László úgy tartja: fontos különbségek lehetnek abban, hogy az egyes speciális csoportokban, adott esetben az egyetemisták vagy még szűkebben a Vásárhelyi Mária felmérésében is vizsgált leendő történelemtanárok körében nagyobb-e az intolerancia, mint általában a társadalomban. "Ebből a felmérésből úgy tűnik, hogy nagyobb, s ez feltétlenül figyelemre méltó" - mondta.

Fejleszteni kell a toleranciát

A mostani vizsgálat kimutatta - hívta fel a figyelmet -, hogy nem egyik vagy másik kisebbséggel kapcsolatban van szó antiszemitizmusról, illetve kirekesztésről. Ez a felmérés általában az intoleranciáról, a kirekesztésről is képet ad - jegyezte meg. Miklósi László azt tartja a legfontosabbnak, hogy kezdjenek beszélni, vitatkozni az emberek arról, általában mit kell tenni a kirekesztés ellen. Ebben mindenkinek megvan a maga feladata - hangsúlyozta.

A Történelemtanárok Egyletének elnöke kifejtette, hogy a legfontosabb kérdésekről, összefüggésekről többet kellene beszélni, a készség-, képességfejlesztés során a tolerancia fejlesztését, a kisebbségekkel kapcsolatos ismereteket kellene erősíteni. "A tanárnak személyesen is fel kell lépnie mindenféle kirekesztés ellen; egy pillanatig sem lehet kérdéses, hogy tolerálható-e a kirekesztés" - mondta.