A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa előtt hétfőn kezdődött Bácskai János dandártábornoknak, a maffiaellenes központ Kulcsár-ügy kapcsán megvádolt és beosztásából felfüggesztett vezetőjének büntetőpere. A katonai ügyészség hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás és gondatlanságból elkövetett államtitoksértés miatt nyújtott be vádiratot a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZBEKK) vezetője ellen.
Az első tárgyaláson az ügyész ismertette a vádiratot, majd Bácskai vallomást tett. Az első vádpont szerint Bácskai egy közös ismerősön keresztül 2003 nyarának elején került kapcsolatba Kulcsár Attilával, utána többször is beszéltek telefonon, és személyesen is találkoztak. Az ügyészség szerint Bácskai annak tudatában, hogy a K&H Equities Rt. befektetői tanácsadó üzletágának vezetője, Kulcsár Attila bűncselekményeket követett el, - Kulcsár kérésére - hivatali hatáskörét túllépve intézkedett, hogy a bűncselekményre utaló banki okiratok ne jussanak el a vizsgálatra és feljelentésre jogosult PSZÁF-hez.
A vádhatóság szerint emellett a maffiaellenes központ vezetője államtitoksértést is elkövetett, mert államtitkot tartalmazó iratot hagyott őrizetlenül az asztalán, így lehetőséget adott arra, hogy ahhoz illetéktelenek esetleg hozzáférhessenek.
Bácskai János a tárgyalás kezdetén elmondta: nem érzi magát bűnösnek egyik vádpontban sem. Bácskai hozzátette azt is: a hétvégén áttanulmányozta a nyomozati anyagot, és szerinte ebben a nyilvános anyagban szerepel államtitoknak minősülő adat is, vagyis az ügyészség államtitkot sértett. Bácskai arra kérte a bíróságot, hogy azt a részt titkosítsák.
Vacsorán találkoztak
Bácskai vallomásában beszámolt arról is, hogyan ismerkedett meg a később milliárdos sikkasztással meggyanúsított és jelenleg Bécsben kiadatási őrizetben lévő Kulcsár Attilával. Mint elmondta, körülbelül két héttel Szász Károly megverése előtt találkozott először Kulcsárral. Közlése szerint Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára mutatta be őket egymásnak egy vacsorán. Mint a bíró arra emlékeztetett, Kodela a nyomozás során tagadta, hogy ő ismertette volna össze Bácskait és Kulcsárt. A humánpolitikai államtitkárság helyettes államtitkárával kapcsolatban azóta már arra fény derült, hogy ő juttatta Kulcsárt a kancelláriára szóló állandó belépőhöz. A humánpolitikai államtitkárságot még tavaly áprilisban megszüntették, Kodelát pedig felmentették.
A vacsorán a bemutatást követően Bácskai semleges témákról beszélgetett Kulcsárral, akivel aztán névjegyet cseréltek. Kulcsár később, Szász Károly megverése - azaz június 16-a - után kereste meg, és kért találkozót tőle. Egy budapesti szálloda halljában találkoztak, itt beszélt neki Kulcsár először a Pannonplast-ügyről, amiről Bácskainak - elmondása szerint - csak a sajtóból volt tudomása. Kulcsár megemlítette neki, hogy a Pannonplast-üggyel kapcsolatos iratok veszélyben vannak, meg akarják hamisítani őket vagy el akarják őket tüntetni. Bácskai azt mondta, a bróker a PSZÁF-től, a K&H Bank belga revizoraitól és a bank belső ellenőreitől tartott.
Bácskai szólt a rendőröknek
Kulcsár azt is hozzátette, hogy szerinte a Pannonplast-ügy csak egy ügyes pénzügyi manőver volt, nem bűncselekmény. Bácskai vallomása szerint ezután még kétszer beszélt Kulcsárral, mielőtt szólt volna a rendőrségnek. Bácskai úgy gondolta, hogy ha az iratok veszélyben vannak, akkor jó helyük lesz a rendőrségen, ezért szólt a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság egyik vezetőjének.
Ekkor Bácskainak már tudomása volt arról, hogy a PSZÁF feljelentése miatt a rendőrség eljárást indított, egész pontosan feljelentéskiegészítést rendelt el a Pannonplast-ügyben. Június 23-án - Bácskai telefonhívása után - meg is jelentek az SZBEI munkatársai a brókercégnél, onnan azonban csak a kérdéses iratok másolatait vitték el, így az eredetiekhez továbbra is hozzáférhetett akár a PSZÁF, akár a bank belső ellenőrzése.