Medgyessy Péter miniszterelnök hétfői parlamenti programbeszédében kijelentette: "az a célunk, hogy 2010-re a magyar emberek várható élettartama három évvel hosszabbodjon meg". A kormányfő szerint ez reális cél, és "nem lehet semmi ennél fontosabb". Medgyessy az emberek egészsége érdekében tett lépések között említette több kórház felújítását és az egészségfinanszírozás átalakítását.
Jakab Ferencné, az egészségügyi tárca címzetes államtitkára az [origo]-nak elmondta, hogy a Johan Béla Népegészségügyi Program révén kívánják elérni a születéskor várható élettartam növelését. A 19 alprogramot tartalmazó programból idén három elemre koncentrálnak. Egyrészt az egészséges életmódra, ezen belül a dohányzás visszaszorítására, az egészséges táplálkozásra és az alkohol- illetve drogfogyasztás megelőzésére. A második elem a különböző betegségek megelőzését, a rákszűrést, az AIDS-prevenciót szolgálja, a harmadik pedig a környezetegészségügyi program. Az államtitkár hozzátette, hogy a népegészségügyi program megvalósítása mellett a születéskor várható élettartam növelését segíti az európai uniós jogharmonizáció is.
Az [origo] által megkérdezett szakértő szerint is a népegészségügy program sikerén múlik az élettartam növelése. Dr. Nagymajtényi László, a Szegedi Tudományegyetem Népegészségtani Intézetének vezetője úgy véli, ha a programban megfogalmazott aktivitással működik majd a daganatos és más betegségek szűrése, és ha sikerül változtatni az emberek életmódján, akkor van esély arra, hogy 2010-re 2-3 évvel megnőjön a születéskor várható élettartam. A professzor emlékeztetett arra, hogy a népegészségügyi program ezen elemében egyetértettek a szakértők.
Nagymajtényi ugyanakkor megjegyezte, az élettartam növelése elsősorban nem az egészségügyi rendszeren, és az abban dolgozókon múlik, hanem az egyes embereken. A kormányfő által tett ígéret csak akkor valósulhat meg, ha csökken az alkoholisták száma, ha kevesebb lesz a dohányos, továbbá ha az emberek egészségesebb táplálkozásra váltanak. A professzor elmondta, nemzetközi példák azt mutatják, hogy a mostani népegészségügyi programhoz hasonló kezdeményezésekkel lehet javítani az élettartamra vonatkozó mutatókon.
Kérdésünkre hozzátette, ha sikerül is 2010-re növelni a születéskor várható élettartamot, még mindig le leszünk maradva nemcsak a nyugati államokhoz, hanem az EU-hoz velünk együtt csatlakozó országok többségéhez képest is.
A KSH-tól kapott adatok szerint 1985 és 1995 között lényegében változatlan volt ez az adat Magyarországon. 1985-ben férfiak esetében 65,09, nőknél 73,07 év volt a születéskor várható élettartam, tíz évvel később ugyanezek a mutatók mindössze 65,25-re és 74,5-re nőttek. 1995-től aztán emelkedni kezdett a születéskor várható élettartam, 2002-ben a férfiaknál már 68,26, a nőknél pedig 76,56 év volt. Ha Magyarországon a miniszterelnöki ígéretnek megfelelően nőne 2010-re ez az adat, még akkor is elmaradnánk például a franciák 2002-es mutatóitól. Franciaországban ugyanis 2002-ben a nők esetében 82,9, a férfiaknál pedig 75,6 életévre lehetett számítani a születéstől.