A szélsőséges pártok megerősödéséhez vezetne a közös EP-lista

Az [origo] által megkérdezett politológusok szerint egyáltalán nem kell komolyan venni Medgyessy Péter miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy a parlamenti pártok közös európai parlamenti listát állítsanak. Ha azonban a pártok mégis megpróbálkoznának vele, a szakértők szerint előre megjósolható az eredmény. Az emberek nagy többsége nem menne el szavazni, és ezzel a párton kívüli, szélsőséges pártok mandátumhoz juthatnának, mivel az ő szavazóik viszont elmennének voksolni. Kovács László, az MSZP elnöke bejelentette, hogy négypárti egyeztetést kezdeményez a közös lista ügyében.

Medgyessy Péter miniszterelnök hétfői évértékelő beszédében többek között azt a javaslatot tette, hogy a parlamenti pártoknak az összefogás jegyében közös európai parlamenti (EP) listán kellene indulniuk. "A modern, európai Magyarország közös megteremtése érdekében tehát állítsuk össze közösen Magyarország európai parlamenti listáját! A négy párt, a négy parlamenti párt közös európai listáját" - közölte napirend előtti felszólalásában.

Medgyessy elképzelését nem fejtette ki részletesen. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) sajtóosztálya által kiadott háttéranyagból viszont az derül ki, hogy a miniszterelnök nagykoalícióban gondolkodik. "A huszadik század második felében Európában számos alkalommal jött létre összefogás egy-egy ország vezető pártjai között. (...) Nem kell messzire mennünk, hogy példát találjunk: Ausztriában 1986 és 1999 között végig szociáldemokrata-néppárti nagykoalíció kormányzott. Németországban szintén volt erre példa: 1966-ban a CDU/CSU együtt alakított kormányt a szociáldemokratákkal. Finnországban évtizedek óta bevett gyakorlat a nagykoalíciós kormányzás" - említik az összefogásra, a közös képviseletre a példákat. A háttéranyagban emlékeztetnek arra is, hogy volt már példa hazai összefogásra is: például 2002-ben Szekcsó József, Mohács jelenlegi polgármestere a Fidesz-MKDSZ jelöltjeként, MSZP támogatással indult az önkormányzati választáson, és 82,43 százalékkal nyert.

Az [origo] által megkérdezett két politológusnak egyaránt az a véleménye, hogy a miniszterelnök ezt a javaslatát vélhetően nem gondolta komolyan. "Egyáltalán nem tudom komolyan venni ezt a javaslatot. Elhibázott, komolytalan bejelentés volt. A miniszterelnök csak bedobott egy ötletet, de nem alapozta meg javaslatát. Így viszont szakmai hozzáértése kérdőjeleződik meg" - mondta Fricz Tamás politológus. "Nagyon komolyan venni nem kell ezt a javaslatot, hiszen az esély a megvalósulására közelít a nullához. Ezt a javaslatot nem azért tette a miniszterelnök, hogy az meg is valósuljon" - vélte Török Gábor politológus.

Fricz ugyanakkor megemlítette a MeH háttéranyagában is szereplő osztrák és német példát, mondván: "a nagykoalíció nem ördögtől való ötlet". Szerinte azonban ha a nagykoalíció létrehozását akarta volna Medgyessy javasolni, akkor garanciákat, konszenzusos javaslatokat is említenie kellett volna, mert a fő stratégiai, gazdasági kérdésekben meg kellene állapodnia az ellenzékkel.

A politológusok ugyanakkor mérlegelték azt is, mivel járna a gyakorlatban a közös EP-lista. " Hihetetlenül alacsony, akár 25-30 százalékos választási részvételre lehetne számítani. Közös lista esetén ugyanis pont a demokráciához tartozó politikai versengést korlátoznák. Ha a parlamenten kívüli pártok erre rájátszanának, komoly szavazatmennyiséget szerezhetnének" - állította Török Gábor, hozzátéve, hogy a parlamenti pártok pont azt tudnák kihangsúlyozni, hogy ők nem alkusznak meg úgy az ellenfelekkel, mint azt a parlamenti pártok tennék közös lista esetén. Eddig a MIÉP és a Munkáspárt jelezte, hogy listát állít, a Jobbik pedig közölte: nem állít listát, de részt vesz a kampányban.

"Első ránézésre még szimpatikus is lehet az embereknek ez a javaslat. Később azonban megfordulna a hangulat, amikor az emberek rájönnek: a politikai elit a kiegyezéssel megpróbálja kirekeszteni a parlamenten kívüli erőket, és ez antidemokratikus" - vélte Fricz Tamás. Hozzátette: a közös lista nem adná meg az embereknek, hogy választhassanak, és ezért a pártok biztos szavazótábora becsapottnak érezhetné magát. Ők emiatt el se mennének szavazni - mondta a politológus.

A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy az emberek egy része úgy véli: a pártok a csalásban, a lopásban, a korrupcióban mindig meg tudnak állapodni, és adott esetben egy közös EP-lista ezt a véleményt felerősíthetné.

Fricz egyetértett Törökkel abban, hogy mindez a szélsőséges pártok esélyeit növelné. Mindketten úgy vélték: az alacsony részvétel is kedvezne azoknak a szélsőséges pártoknak, amelyeknek a szavazótábora mindig elmegy és leadja voksát.