A fővárosi SZDSZ kezdeményezésére a budafoki önkormányzat - ahol a legnagyobb mennyiségű azbesztet találták a Rózsakerti lakótelepen - azbesztmentesítő alapot hozott létre 40 millió forinttal. A parlament pedig 30 milliós alapot hozott létre, elsősorban az esetleges további szennyeződések feltárása érdekében. A programot a Környezetvédelmi Minisztérium is támogatja.
Az ÁNTSZ honlapján található információk szerint a ´70-es évek elejétől a ´80-as évek közepéig használták Magyarországon az azbesztet, elsősorban szigetelőanyagként. Főleg két cég, a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat és a Komárom megyei Állami Építőipai Vállalat által kivitelezett panelépületekben találtak azbesztet. Az azbeszt háromféle betegséget, köztük tüdőrákot okoz, a megbetegedések túlnyomó többsége halálos kimenetelű. Addig nem veszélyes, amíg a burkolóanyag vagy a szigetelés ép, de ha megsérül, a levegőbe jutó azbeszt belélegezve megszorul a légutakban, és megbetegedést okoz.
Budapesten korábban 124 épületet vizsgáltak át, és az ország egyes területein - főleg a nagyvárosokban - is átvizsgáltak több épületet. Az ország egész területére kiterjedő vizsgálat azonban még nem történt, így valószínűleg további épületekben van szórt azbeszt. A jelenlegi adatok szerint több mint 20 ezer lakás veszélyeztetett. Budapesten a Rózsakerti lakótelepen kívül a XI. kerületben is találtak pár azbesztes lakóházat. Van ugyanakkor több olyan óvoda, iskola, irodaház és szálloda is, amelynek szigeteléséhez azbesztet használtak. Az azbeszt ugyanakkor ezeknél az épületeknél csak a ritkán használt helységekben lett felhasználva, és nem jelentenek közvetlen veszélyt.
A szórt azbeszt vakolatok mentesítése körülbelül 10 év alatt történhet meg. Ennek költsége négyzetméterenként 30-40 ezer forint, szállítással és a veszélyes hulladék ártalmatlanításával együtt. Mivel az előzetes számítások szerint mintegy 400 ezer négyzetméter felületen található szórt azbeszt eltávolításáról van szó, a várható költség 16 milliárd forint.