Mindenképp akarja a Teleki-szobrot az emlékbizottság

A Teleki Pál Emlékbizottság mindenképpen felállítja a néhai miniszterelnök szobrát, ha nem köz-, akkor magánterületen - mondta Bakos István, a testület egyik tagja. A szobor elhelyezésére több elképzelés van, de még nem "köteleztük el" magunkat, mert továbbra is várjuk a Fővárosi Közgyűlés kedvező határozatát az eredeti helyszínre benyújtott igényről - tette hozzá. A szobor felállítása ellen számos közéleti személyiség és kormánypárti politikus tiltakozott, a néhai kormányfő zsidótörvényei miatt.

A budai várbeli közterület helyett egy közintézmény is felvetődött, de azt az emlékbizottság tagja, aki egyben a szoborállítás anyagi fedezetét kezelő Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumi elnöke is, nem kívánta megnevezni. Bakos István az emlékbizottság előző napi ülésén elfogadott álláspontot összegezve azt mondta: Teleki Pál halálának 63. évfordulóján, április 3-án elhelyezik Rieger Tibor alkotását, annak ellenére, hogy a Fővárosi Közgyűlés városvédelmi bizottsága szerdai rendkívüli ülésén visszavonta a szobor felállításáról szóló engedélyét. Utalt arra: az emlékbizottság sajnálattal vette tudomásul, hogy a főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottsága, valamint várostervezési és városképvédelmi bizottsága a szobor felállítását támogató határozatainak végrehajtását felfüggesztette, de továbbra is várja a Fővárosi Közgyűlés kedvező határozatát.

Az emlékbizottság egyetért azzal, hogy "le kell folytatni az eddig elmaradt társadalmi vitát Teleki Pál történelmi szerepéről". A testület szerint "indulatmentesen kell szembesülni múltunkkal". Ezt az emlékbizottság változatlanul feladatának tartja, mert meggyőződése, hogy Teleki náciellenes külpolitikájának köszönhető, hogy a magyar zsidóság katasztrófája csak halála után három évvel, a német megszállás idején következett be". Teleki Pál szobrának elkészítésére a Teleki Pál Emlékbizottság 1999-ben írt ki pályázatot. Az indítványt a két védnök, Göncz Árpád államfő, majd utódja, Mádl Ferenc is támogatásáról biztosította. A szobor alapkövét 2001 áprilisában, Teleki Pál halálának 60. évfordulóján rakták le a budai Várban. 2001-ben a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből kétmillió forint támogatást nyújtottak, a mű felállításával egyetértett az I. kerületi önkormányzat, a Budai Várgondnokság Kht., a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Budapest Galéria is. Idén január 22-én a főváros városképvédelmi, valamint kulturális bizottsága is egyetértett azzal, hogy a budai Várban elhelyezzék az egykori miniszterelnök szobrát a Ludwig Múzeum homlokzatával szemben.

Elsőként, a Magyar Hírlap február 7-én megjelent híre szerint, Fellegi Ádám zongoraművész tiltakozott a főpolgármesternél, mivel szerinte az antiszemita nézeteket valló egykori miniszterelnök méltatlan arra, hogy köztéri szobor őrizze emlékét. A levélre válaszul Demszky Gábor másnap úgy nyilatkozott az MTI-nek, "nem vétózza meg" a Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottságának döntését. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) - más zsidó szervezetekkel együtt - február 12-én közleményben tiltakozott a szobor felállítása ellen. A Mazsihisz állásfoglalása szerint "Teleki Pál az intézményes, nemzeti érzelmű antiszemitizmus szimbóluma, akinek miniszterelnökségéhez tapad a XX. században a világ első zsidóellenes törvénye, az 1920-as numerus clausus, továbbá a zsidókat másodrendű állampolgárrá minősítő, 1939-es második zsidótörvény hatálybalépése, valamint a házassági korlátozásokat tartalmazó, 1941-es harmadik zsidótörvény előkészítése". A szobor felállításával kapcsolatban a múlt héten pénteken és szombaton ellenvéleményének adott hangot Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke és Fodor Gábor, a párt ügyvivője, valamint az MSZP országos választmánya is.

Demszky Gábor főpolgármester február 14-én azt javasolta az emlékbizottságnak, hogy vonja vissza a Teleki-szobor építésére vonatkozó kérelmét, és egyben bejelentette: a szervezet döntéséig felfüggeszti az engedélyezési eljárást. A kulturális minisztérium sajtóirodája aznap közleményt adott ki, amely szerint a tárca vezetője, Hiller István mindent megtesz azért, hogy a Teleki-szobor körüli jogos viták nyugvópontra juthassanak. A Fővárosi Közgyűlés MSZP-képviselőcsoportja közleményben jelezte, hogy a szobor köztéri elhelyezéséről a Fővárosi Közgyűlésnek kell döntenie, egyúttal közölték: nem fogják támogatni a szobor felállítását. Demszky Gábor főpolgármester február 15-én sajtótájékoztatón mondta el: a Teleki-szobor felállításáról szóló döntés felülvizsgálatát kéri az érintett illetékesektől. Mandur László, az MSZP budapesti elnöke másnapi közleményében úgy foglalt állást, hogy a Teleki-szobor egyértelmű politikai ügy, nem városképi vagy esztétikai kérdés.