A főváros II. kerületi önkormányzatának képviselő-testülete 2002 végén - az előző két évhez hasonlóan - ismét úgy döntött, hogy a polgármester hatáskörébe utalja a rövid lejáratú befektetésekről szóló döntéseket. Ennek értelmében a kerület vezetőjének joga van arra, hogy az önkormányzat pénzét betétként lekösse vagy abból államilag garantált értékpapírt vásároljon.
A II. kerületi önkormányzat gazdálkodásáról szóló ÁSZ-jelentés szerint a polgármester 2003 januárjában kért pénzintézeti ajánlatokat ilyen befektetésekre, és végül február elején a K&H Bankkal kötött szerződést. A számvevőszék megjegyzi, hogy az ajánlatok értékeléséről, a döntésről nem készült írásos dokumentum, pedig az célszerű lett volna.
Horváth Csaba szocialista polgármester az [origo] megkeresésére vitatta ezt a kifogást, elmondása szerint ugyanis volt dokumentáció, a konkrét döntést például maga a K&H Banknak szóló megrendelés tartalmazza. (Kérdésünkre Horváth elmondta: a bankokkal folytatott egyeztetés során a K&H Bank részéről nem az akkoriban önkormányzati felelősként dolgozó és jelenleg milliárdos sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attilával állt kapcsolatban.)
Az ÁSZ mindazonáltal főként nem is az állítólag hiányzó dokumentumok, hanem egy konkrét befektetési döntés miatt emelt kifogást. A számvevőszék szerint ugyanis a polgármesternek arra nem adtak felhatalmazást a képviselők, hogy az önkormányzat pénzét befektetési jegyekbe fektesse. Mint a jelentésből kiderül, a kerület vezetője azért a 710 millió forintért vásárolt befektetési jegyeket, amely a május 14-én lejárt három hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyből származott. Az önkormányzat végül csak átmenetileg, összesen hat napig, május 14-től május 20-ig tartotta ebben a formában a 710 millió forintot.
A számvevőszék azért kifogásolja az ügyletet, mert a befektetési jegyek nem államilag garantált értékpapírok. A polgármester még az ellenőrzés lezárása előtt jelezte az ÁSZ-nak, hogy nem ért egyet ezzel az állásponttal, arra hivatkozva, hogy a K&H befektetési jegye kizárólag bankbetétet és államilag garantált rövid lejáratú értékpapírt tartalmazott. Horváth Csaba az [origo] megkeresésére emlékeztetett arra, hogy a képviselő-testület éppen erre a két típusú befektetési formára adott neki felhatalmazást.
Horváth megjegyezte: nem érti, ha külön-külön lehet almát és körtét is venni, akkor miért szabálytalan az, ha valaki egyszerre mindkettőt tesz a kosarába. A polgármester hozzátette: az ügyben konzultált a Pénzügyminisztérium szakértőivel is, és szerintük is szabályos volt az eljárása.
Az ÁSZ ugyanakkor a polgármester ellenvetései ellenére is fenntartja bírálatát. A jelentésben elismerik ugyan, hogy a befektetés biztonságát növelte az, hogy a K&H befektetési jegye csak bankbetéteket és állampapírokat tartalmazott, felhívják ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a pénzintézet tőke- és hozamígéretéhez nem kapcsolódott a biztos megtérüléshez szükséges állami garanciavállalás.
A számvevőszék nem fogadta el a polgármester által hivatkozott pénzügyminisztériumi állásfoglalást sem. Az ÁSZ emlékeztet ugyanis egy alkotmánybírósági határozatra, amely szerint a minisztériumi és egyéb állami szervektől származó, "jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes".
Azt a számvevőszék is megállapította, hogy a polgármester által eldöntött rövid lejáratú befektetések a piaci szintnek megfelelő hozam- és kamatbevételt hoztak az önkormányzatnak: 2003. február 12. és 2003. augusztus 13. között 18,9 millió forintot. Horváth Csaba állítása szerint, ha május 14. és május 20. között átmenetileg nem fekteti befektetési jegyekbe a diszkont kincstárjegyekből felszabadult 710 milliót, akkor most kevesebb lenne ez az összeg. A polgármester közlése szerint ugyanis 600 ezer forintos kamatveszteség érte volna az önkormányzatot, ha a következő, néhány nap múlva esedékes diszkontkincstárjegy-vásárlás előtt pihenni hagyja a pénzt.
Pethő András