Egy évig tartották törvénysértő őrizetben a menekült lányt

Kifogásolható módon tartottak őrizetben közel egy évig egy nigériai menekült lányt a magyar hatóságok. A lány - aki a több ezer ember, köztük édesanyja halálát okozó vallási zavargások elől menekült el Nigériából - a bevándorlási hivatal szerint nem tudta meggyőzően bizonyítani, hogy otthon veszélyben van az élete, így nem kapott menedékjogot. A határőrség ugyanakkor - a jogszabályokat megszegve - már azelőtt őrizetbe vette, hogy döntöttek volna menekültkérelméről. Ráadásul nem jelöltek ki védőt sem az írni, olvasni nem tudó, kiskorú lány számára, pedig ez kötelező lett volna.

Közel egy évet töltött egy nyírbátori fogdában Juliet David. A nigériai lány 2002 decemberében érkezett Magyarországra embercsempészek segítségével, de a határ átlépésekor elfogták. A következő napokban többször meghallgatták a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának (BÁH) nyírbátori közösségi szállásán. A lány ekkor elmondta, azért menekült el Nigériából, mert a több ezer halálos áldozatot követelő vallási zavargásokban megölték anyját. Édesapja pedig féltette életét, ezért megfizetett egy embercsempészt, hogy vigye őt biztonságos országba.

A hivatal két nappal az elfogás után úgy határozott, hogy "a beutazás szabályainak megsértése miatt" kiutasítja az országból a lányt, aki már első meghallgatásán menekült státusért folyamodott. A menedékkérelem ellenére elrendelték a lány őrizetbe vételét is, mert - mint a határozat fogalmaz - "a külföldi által elkövetett jogsértő cselekmény, az államhatár átlépésének és elfogásának körülményei alapján alapos okkal feltehető, hogy mozgásszabadságának biztosítása esetén az idegenrendészeti kiutasítás önkéntes végrehajtását késleltetné, annak meghiúsítására törekedne".

Az őrizetet öt napra rendelték el, amely ellen Juliet a másnapi meghallgatáson tiltakozott: "Fel vagyok háborodva, amiért itt kell bezárva lennünk. Nem veszem tudomásul a határozatot, és az átvételt is megtagadom" - mondta. A Nyírbátori Városi Bíróság öt nap múlva hat hónappal meghosszabbította az őrizetet. "Továbbra is szükséges a kényszerintézkedés alkalmazása" - fogalmaz a bíróság, amely annak ellenére döntött Juliet ügyében, hogy a lány sem vádlott, sem gyanúsított, sem tizennyolc éves nem volt, így - a lány védői szerint - a bíróságnak nem volt joga arra, hogy ügyében határozatot hozzon.

A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló - 2001-ben életbe lépett - törvény kimondja, hogy akkor lehet idegenrendészeti őrizetbe helyezni valakit, "ha elrejtőzött, vagy más módon akadályozta a kiutasítást, megtagadta a távozást, vagy késlelteti, meghiúsítja a kiutasítást, szabálysértést, bűncselekményt követ el, a hatóságok felszólítására nem jelenik meg, vagy tartózkodási helyén megsérti a viselkedési szabályokat". Juliet azonban - a jegyzőkönyvek szerint - önként adta meg magát a rendőröknek, ellenállni, menekülni nem próbált, a hatósági intézkedések végrehajtását nem hátráltatta, így érthetetlen, valójában mi indokolta őrizetbe vételét.

Figyelmen kívül hagyta az előírásokat a BÁH azzal is, hogy a Juliet kiutasítását és őrizetbe vételét megelőző meghallgatásokat anélkül tartották, hogy jogi képviselőt biztosítottak volna számára. A meghallgatásokon egy tolmácson, az ügyintézőkön és rajta kívül senki nem volt jelen, annak ellenére, hogy a lány tizennyolc évesnél fiatalabb volt, így kötelező lett volna kijelölni számára ügygondnokot.

A BÁH munkatársai több mint egy hónappal Juliet elfogása és őrizetbe vétele után jutottak el odáig, hogy tisztázzák a lány életkorát. A decemberi jegyzőkönyvekben 1982-es és 1985-ös születési dátum szerepel. Mivel Juliet a meghallgatásokon ragaszkodott hozzá, hogy kiskorú, végül a bevándorlási hivatal munkatársa orvos szakértői vizsgálatra küldte. A szűkszavú szakvélemény mindenféle részletes műszeres vizsgálat nélkül annyit állapított meg, hogy Juliet "testi fejlettsége, valamint nemi érettsége alapján nem minősül fiatalkorúnak". Ennek ellenére a későbbi jegyzőkönyvekben mindvégig az 1985-ös születési dátum szerepel, tehát Juliet az ügyiratok szerint is kiskorú volt elfogásakor.

A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint "a jogszerű tartózkodás feltételeivel nem rendelkező kísérő nélküli kiskorú csak akkor utasítható ki, ha származási államában vagy más befogadó államban a család egyesítése vagy az állami vagy egyéb intézményi gondoskodás megfelelően biztosított". A BÁH azonban ezt a szabályt is figyelmen kívül hagyta.