Egy évig tartották törvénysértő őrizetben a menekült lányt

Kifogásolható módon tartottak őrizetben közel egy évig egy nigériai menekült lányt a magyar hatóságok. A lány - aki a több ezer ember, köztük édesanyja halálát okozó vallási zavargások elől menekült el Nigériából - a bevándorlási hivatal szerint nem tudta meggyőzően bizonyítani, hogy otthon veszélyben van az élete, így nem kapott menedékjogot. A határőrség ugyanakkor - a jogszabályokat megszegve - már azelőtt őrizetbe vette, hogy döntöttek volna menekültkérelméről. Ráadásul nem jelöltek ki védőt sem az írni, olvasni nem tudó, kiskorú lány számára, pedig ez kötelező lett volna.

Februárban a BÁH elutasította Juliet menekültkérelmét, mert "nem tudta valószínűsíteni, hogy hazáját a genfi konvencióban foglalt okok valamelyike miatt üldöztetés vagy attól való megalapozott félelme miatt hagyta volna el". A Genfi Egyezmény szerint "menekült az, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldöztetéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik..., vagy aki üldöztetéstől való félelmében nem akar oda visszatérni".

A BÁH azonban úgy ítélte meg, hogy Juliet "nem tudott olyan személyes jellegű üldöztetésből adódó félelmet valószínűsíteni, amely azt bizonyítaná, hogy őt menekültként kellene elismerni". Azaz a több ezer halálos áldozatot követelő vallási ellentétek a hivatal szerint nem tekinthetők ilyen oknak. Bár korábban tizenöt nigériainak ugyanilyen indokkal a BÁH megadta a menedékjogot, Juliet esetében csak annyit állapítottak meg, hogy "Nigéria területére történő kiutasítása és kitoloncolása esetén faji, vallási okból, nemzeti, társadalmi hovatartozása vagy politikai nézetei miatt üldöztetés veszélyének nincs kitéve".

Juliet a határozatot megfellebbezte, azonban kérelmét ismét elutasították, mert a BÁH szerint személyes előadása menekülésének okairól és körülményeiről nem volt "ellentmondásmentes, meggyőző". Mindezt annak ellenére mondta ki a határozat, hogy Juliet mindvégig ugyanazt állította: az anyja halálát okozó vallási zavargások miatt hagyta el Nigériát, és egy fehér férfi segítségével hajón, majd autón érkezett Magyarországra.

A határozat emellett kifogásolta azt is, hogy Juliet nem tett meg mindent annak érdekében, hogy "hazájában oldja meg problémáit". Pedig a hivatal szerint megoldás lett volna, ha a lány elköltözik egy olyan tartományba, ahol nincsenek zavargások. A BÁH több érdekes érvet felsorakoztatott amellett, hogy a lánynak miért nem jár a menekült státus. Ezek között szerepel, hogy Nigéria elnöke keresztény. A hivatal szerint Julietet azért sem fenyegeti veszély otthon, mert bár "Nigériáról köztudomású, hogy vallási konfliktusok vannak, de az szintén köztudomású, hogy a kormány mindent megtesz ezen konfliktusok kezelésére".

Bár ügyében fél év alatt semmilyen előrelépés nem történt, 2003. május 28-án újabb fél évvel meghosszabbították Juliet őrizetét. A lány fellebbezett, amit azonban ismét elutasítottak.