Juliet ügyét ezt követően vette át Farkas Lilla, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Beadvánnyal fordultak 2003 decemberében a BÁH-hoz, melyben ismét kérték, hogy a hivatal vizsgálja meg a lány elutasított menekültkérelmét. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény ugyanis kimondja: "A visszairányítás, a visszautasítás, illetve a kiutasítás nem rendelhető el, illetőleg nem hajtható végre olyan országba, amely az érintett tekintetében nem minősül biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak, így különösen, ahol a külföldi faji, vallási okból, nemzeti, társadalmi hovatartozása vagy politikai nézete miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve ".
Emellett a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságnál is jogorvoslatot kértek Juliet számára. Beadványukban azt kifogásolják, hogy Juliet mellé nem rendeltek ki ügygondnokot, aki képviselhette volna érdekeit, vagy segíthetett volna megértetni vele helyzetét. Kifogásolják azt is, hogy menekültkérelmének elbírálása alatt is fenntartották őrizetét. A beadvány szerint törvénysértő volt az is, hogy nem közölték a lánnyal őrizetbe vételének pontos okait. További problémát jelent, hogy a törvények értelmében az idegenrendészeti őrizetet legfeljebb öt napra lehet elrendelni, amit kétszer hat hónapra meg lehet hosszabbítani. Ilyen esetekben azonban havonta felül kell vizsgálni az ügyet. Ezt Juliet esetében szintén elmulasztotta a BÁH, legalábbis a jegyzőkönyvekben nincs semmi nyoma a felülvizsgálatoknak.
Juliet védői szerint a legnagyobb probléma az, hogy - bár a lány tizennyolc évesnél fiatalabb és menedékkérő volt - egyáltalán felmerült, hogy őrizetbe vegyék, ahelyett, hogy elhelyezték volna egy menekülttáborban. Juliet őrizetét végül nem sokkal az egy év lejárta előtt a fogda felújítása miatt megszüntették. A lány a debreceni menekülttáborba került, ahol - védői szerint - az ügy kezdete óta lennie kellett volna. Itt nem várt tovább sorsának alakulására, nem sokkal áthelyezése után eltűnt.
Sáling Gergő