Utcára kerülhetnek a verekedő férjek

A családon belüli erőszak elleni törvénytervezet szerint három-tíz napra kitilthatják otthonából azt, aki bántalmazza a családját. A jogvédők keveslik az eltiltást, szerintük a törvényjavaslaton látszik, hogy "a pénzügyminisztérium diktálta a háttérből". A hajléktalanszállók vezetői pedig úgy gondolják, hogy a törvény elfogadásával még több hajléktalan lesz az utcákon. Az igazságügyi tárca politikai államtitkára elképzelhetőnek tartja, hogy még változik a tervezet és módosul az kitiltás időtartama. 

A családon belüli erőszak elleni törvénytervezet szerint kitilthatják otthonából azt, aki veri a családját. Az intézkedő rendőr döntésétől függően három-tíz napig nem mehet haza az erőszakos apa, férj, élettárs. A tervek szerint a távoltartott nem kerül utcára, ideiglenes lakhelye munkás- vagy hajléktalanszálló lehet. A civil jogvédők a három-tíznapos eltiltást keveslik, a hajléktalanszállók vezetői pedig amiatt aggódnak, hogy még több lesz a hajléktalan az országban.

Juhász Géza, a Habeas Corpus Munkacsoport jogvédő szervezet vezetője szerint a tervezetnek alapvető fogyatékosságai vannak. A jogvédő állítja, hogy a három-tíz napos eltiltás túl kevés, ennyi idő alatt a bántalmazott nő nem tudja megszervezni életét, biztonságát. "Nem pár napos megkönnyebbülésre van szükségük, hanem hosszabb időre, hogy ízelítőt kapjanak abból, hogy milyen, ha valaki a maga ura lehet" - mondja Juhász Géza.

A jogvédő úgy gondolja, hogy az a paragrafus, mely szerint, ha az áldozat visszafogadja az elkövetőt, érvényét veszti a távolságtartásra vonatkozó határozat, egyenesen életveszélyes. Ha valaki a gyerekét veri, de a felesége mégis úgy dönt, hogy visszafogadja, ezzel az állam kiszolgáltatja a gyereket a nő döntése miatt a bántalmazónak. Juhász szerint a törvényjavaslaton látszik, hogy a pénzügyminisztérium diktálta a háttérből, mert csak olyan intézkedések vannak benne, melyek nem igényelnek plusz kiadásokat.

Kártyás Irén, a Menhely Alapítvány vezetője szerint nem lehet előre tudni, hogy hány férfi kerül majd utcára a törvény nyomán, de a hajléktalanszállók nagyobb létszámot semmiképpen nem tudnak befogadni. Az alapítványvezető úgy gondolja, hogy ez csak a kisebbik baj a tervezettel. Szerinte a hajléktalanszállók alkalmatlanok ezeknek az embereknek a befogadására. "Ezek a férfiak nem hajléktalanok, a szállók körülményei elfogadhatatlanok lennének számukra" - fogalmazott. Kártyás Irén elmondta, hogy a hajléktalanok többsége amúgy is családi konfliktusok miatt került az utcára, általában válás után, a közös lakásból kikerülve. Kártyás szerint a tervezet egyszerűen lerövidíti ezt az utat. "Azokban az országokban, ahol van ilyen törvény, megoldják a lakhatást, nem kerülnek hajléktalanszállókra a távoltartott férfiak" - állítja.

A Menhely Alapítvány vezetője szerint az, hogy valaki erőszakos a családjával, még nem jelenti azt, hogy helyt tud állni a hajléktalanszálló közegében. Ráadásul hajléktalanszállók Budapesten és a megyeszékhelyeken kívül csak elvétve akadnak az országban. Munkásszállókat szintén csak a nagyvárosokban lehet találni, itt egy-egy éjszaka körülbelül ezer forintba kerül. Kártyás Irén úgy gondolja, hogy az ilyen típusú elhelyezés nem lenne jó hatással a családokra sem, ahonnan a férfiak kikerülnek.

Iványi András, a Magyar Vöröskereszt Hajléktalan Szálló vezetője elmondta, hogy ha van üres hely, mindenkit befogadnak, nem számít, hogy honnan és miért jött. Az, hogy mennyi szabad ágy van a szállón, sok mindentől függ, például attól, hogy milyen évszak van. "De nem korlátlan a kapacitásunk és senkit nem tehetünk ki azért, hogy másvalakit befogadjunk" - tette hozzá. Iványi András úgy gondolja, hogy ezeknek a férfiaknak az erőszakossága helyhez, közeghez kötődik, vagyis családjukban erőszakosak, de nem biztos, hogy a szállón is agresszíven viselkednek. A szállóvezető szerint semmiképpen nem lenne jó, ha még több ember kerülne utcára. "Nem lehet az egy törvény célja, hogy több hajléktalan legyen" - fogalmazott.

Juhász Géza szerint ezzel kapcsolatban azt a kérdést kell feltenni, hogy mi a jobb, ha nők és gyerekek menekülnek el otthonról, ahogy eddig, vagy ha a bántalmazó férfinak kell az utcán vagy a hajléktalanszállón töltenie néhány éjszakát. A jogvédő szerint az ilyen férfiak egyébként sem kerülnek utcára, ugyanis a hetven százalékuk - legalábbis az osztrák tapasztalatok szerint - visszamegy az anyjához.

Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára elmondta, hogy lehetséges, hogy figyelembe véve a civil szervezetek álláspontját, az eltiltás minimumát felemelik öt napra. Ugyanakkor a politikai államtitkár szerint elképzelhetőek olyan esetek, ahol az öt napos eltiltás "nem indokolt". Hankó Faragó Miklós szerint nem szabad elfelejteni, hogy egy szabadságot korlátozó intézkedésről van szó. Ami a gyerekek veszélyeztetettségét illeti, a politikai államtitkár szerint ritka az a család, ahol a feleség nem, csak a gyerekek szenvednek. Szerinte az önkéntesség nagyon fontos eleme a tervezetnek, vagyis, ha a feleség visszafogadná a bántalmazót, akkor "a feleket nem szerencsés ettől megfosztani". Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy ez a rész kikerül a javaslatból.

A hajléktalanná válás problémájával kapcsolatban az államtitkár elismerte, hogy "kényszerű megoldásokat kell alkalmazni". Ugyanakkor úgy véli, ha valaki szenvedést okoz másoknak, "viselnie kell a következményeit". Szerinte az lenne a legjobb, ha az érintett férfiak maguk próbálnának meg szállásról gondoskodni abban a néhány napban, amíg el vannak tiltva otthonról, és csak végső esetben mennének a szállókra.