Az anyanyelvi beszédkultúra nevű tantárgy képzési anyagát a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium tanárai állították össze, ahol már 1991 óta oktatnak retorikát. A középiskolai diákok szóbeli kommunikációjának fejlesztését célzó tantárgyat az Oktatási Minisztérium (OM) javaslata szerint heti egy órában érdemes tanítani. Az érdeklődő középiskolák jelentkezését április 19-ig várja a minisztérium, amely aztán CD-n adja át az intézményeknek a tananyagot.
Az OM helyettes államtitkára, dr. Medgyes Péter az [origo]-nak elmondta: azoknak a középiskoláknak ajánlják a tantárgyat, amelyek élnek a közoktatási törvény adta új lehetőséggel, és nyelvi előkészítő évfolyamot indítanak. Az előkészítő évfolyamokon ugyanis az előírások szerint a tanórák 55 százalékát kell idegen nyelvek és számítástechnikai ismeretek oktatására fordítani. A maradék idő kitöltésére ad javaslatokat a minisztérium, és ezek között szerepel az anyanyelvi beszédkultúra tantárgy is.
Kérdésünkre a helyettes államtitkár elmondta, olyan iskolák is felvehetik a tárgyat, amelyek nem indítanak nyelvi előkészítő évfolyamot, náluk azonban a meglévő óraszám miatt valószínűleg csak délutáni foglalkozásként vagy szakkörként jöhet szóba a Toldy Gimnázium által összeállított tananyag.
A tárca honlapján hozzáférhető a tanterv és az oktatáshoz ajánlott gyakorlatok leírása. Az anyag bevezetőjében megemlítik, hogy a nemzetközi felmérések szerint el vagyunk maradva a szövegértés és szövegalkotás terén. A beszédkultúra tantárgy ez ellen is tenni próbál, de emellett az általános célok között szerepel a személyiség fejlesztése, a manipulációs technikák megismertetése, továbbá az is, hogy az EU-csatlakozásnál az "összeeurópai munkaerőpiacon kell a gyermekeinknek versenyképesnek kell lenniük a nemzetközi kommunikációban".
A tanterv szerint a 36 órás tananyagot heti egy órában, legfeljebb 15-20 fős csoportoknak ajánlott tanítani a 9. évfolyamban, azaz a 14-15 éves korosztálynak. A tananyagot négy részre osztották, az első a beszédképzést, a kormmunikációs ismereteket és viselkedéskultúrát tartalmazza, a második a szövegértéssel és a szövegalkotással foglalkozik, a harmadik a stilisztikával, a negyedik pedig a vita természetével.
Mindkét félévet vizsga zárja, az elsőn egy verset, valamint egy prózai szöveget kell előadni, amelynek során a "tudatosan és célszerűen" használni kell a "kommunikációs és metakommunikáció" elemeit. A második félévet záró vizsgán kiselőadást kell tartani, amelynek témáját a vizsgázó határozza meg. A kiselőadás után azt kell megmutatniuk a diákoknak, hogy egy rendes vitában mennyire tudják alkalmazni az órákon tanultakat. A vizsgákon az egyes diákok teljesítményét a csoport közösen megbeszéli és értékeli.
Azt már a tanterv bevezetőjében megemlítik, hogy a tantárgy a gyakorlati foglalkozásokra koncentrál. Felhívják a figyelmet arra is, hogy ezeken az órákon a tanárnak sem előadói, hanem inkább moderátori szerepet kell betöltenie. A tanterv számos gyakorlat leírását tartalmazza, az már az adott iskolán múlik, hogy melyiket alkalmazza közülük. A diákok például lufi fújásával gyakorolhatják a helyes légzési módszereket, a testbeszédet festményeken és fotókon elemezhetik, továbbá kipróbálhatják a vitatkozást és a bíráskodást is.
A felsorolásban szerepelnek úgynevezett "koncentrációs és lazító játékok" is. Az egyik leírása így szól: "Üljünk csendben, csukjuk be a szemünket! Helyezkedjünk el kényelmesen és hagyjuk, hogy minden bennünk összegyűlt feszültség, indulat 'végigfolyjon' rajtunk és talpunkon keresztül 'kifolyjon' belőlünk!" Egy másik - szintén csendes üldögélést és csukott szemet igénylő - gyakorlat lényege pedig az, hogy minden izmot el kell lazítanunk az arctól a talpig, majd ha ez megtörtént, akkor tudatosan meg kell szorítanunk testünk egy-egy izmát.
A tanterv készítői felhívják a figyelmet arra is, hogy a színvonalas oktatáshoz tágas, mozgatható bútorokkal berendezett teremre van szükség. Ezeken az órákon ugyanis a diákok mozognak is, nemcsak ülnek a padban és hallgatnak. Szükség van emellett bizonyos technikai eszközökre, magnóra, CD-, illetve videolejátszóra, valamint televízióra és esetleg videokemarára. Az órákhoz a különböző szemléltető eszközökön és forrásanyagokon - például lexikonok, művészeti albumok, zeneművek - kell még számítógép és internetkapcsolat is.