Nincs hova zavarni a nőverő férjeket

Bár a kormány elfogadta a családon belüli erőszak ellen bevethető távol tartás intézményét, egyelőre semmi nincs meg a megvalósításához. Éppúgy nincsenek épületek, ahová az otthonából kitiltott bántalmazókat küldhetnék, mint ahogy szakemberek sincsenek, akik foglalkoznának a megbontott családokkal. Jelenleg úgy tűnik: a kormány és a civil szervezetek között sincs még meg a szükséges összhang, és voltaképp senki sem tudja, hogyan is kellene a gyakorlatban megvalósítani a távol tartást.

Göncz Kinga, a szociális tárca államtitkára úgy fogalmazott: egyelőre leginkább csak kérdéseket tud megfogalmazni az ügyben. Felvetette például, hogy elegendő lesz-e egy év a szakemberek felkészítésére, hiszen egy bonyolult ismeretanyagot kellene átadni. Egyrészt a gyakorlatban dolgozókat - például a pedagógusokat, rendőröket, szociális munkásokat, gyerekorvosokat - kell megtanítani a családon belüli erőszak eseteinek felismerésére és a szükséges lépésekre, másrészt a képzésbe be kell építeni a témát. Szükség van a megfelelő jelzőrendszerre éppúgy, mint a megfelelő ellátórendszerre - tette hozzá az államtitkár. Többek között kifogásolta, hogy a civil segítő szervezetek többsége munkaidőben működik, miközben "a családi élet a munkaidő után és hétvégén zajlik". "Se a kapacitás, se az elérhetőség nem megfelelő" - közölte Göncz Kinga, aki 24 órában rendelkezésre álló szervezeteket sürgetett.

Sok anya menekül egy gyerekével otthonról (képünk csak illusztráció)

Az egészségügyi tárca államtitkára egyaránt hiányolta a bántalmazottakat és a bántalmazókat segítő intézményhálózatot. Mint mondta: a távoltartás csupán arra elegendő, hogy lecsillapítsa a kedélyeket, de ahhoz nem elég, hogy a bántalmazó megváltozzon. Felvetette azt a kérdést is, hogy külön-külön vagy egy intézményhálózaton belül kell-e segíteni a két oldalt. Megjegyezte azt is, hogy jelenleg nincsenek olyan átmeneti otthonok, amelyek befogadnák a bántalmazókat, illetve kevés családsegítő szolgálat van. Elsősorban a vidéki települések szenvednek e téren is hiányt.

"A családok életébe való állami beavatkozás és az emberek jogainak korlátozása nem konfliktusmentes" - mondta Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára. Egyelőre például kérdéses, milyen utasításokat hoznak majd a rendőröknek arra vonatkozóan, hogyan kell viselkedni egy családi konfliktus közben. Tóth fontosnak nevezte azt is, hogy ne párhuzamos, hanem integrált inzézményrendszer jöjjön létre, amihez viszont a különböző hatóságoknak, szervezeteknek a jelenleginél szorosabban együtt kell működniük. Nincs történelmi hagyománya a civil szervezetekkel való együttműködésnek" - mondta az államtitkár.

Gönczöl Katalin szintén azt kifogásolta, hogy a segélyszervezetek nem elérhetők a nap 24 órájában. Egy pár hónapig működő segélyvonal tapasztalatairól szólva elmondta: éppúgy szükség lenne a drogambulanciák, az alkoholelvonók és a pszichiátriák megerősítésére. Hozzátette: szerinte komplex kezelésre van szükség, vagyis ne csak a családon belüli erőszak konkrét eseményeire koncentráljanak a segélyszervezetek, hanem ha szükséges, továbbítsák a hívásokat más szervezetek vagy például a drogambulanciák felé, mivel az erőszakos magatartás gyakran az alkoholizmus vagy drogfogyasztás következménye.

Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság elnöke szerint a szakemberek félnek a konfliktusos családokhoz kimenni, és mivel nem tudnak mindenki mellé rendőrt biztosítani, szükséges a szakemberek alaposabb felkészítése. Emellett sürgette, hogy a pedagógusok, szociális munkások képzésébe iktassák be az erőszakmentes konfliktusfeloldó technika tanítását is.

A fiatal áldozatok számára pedig - azért, hogy a későbbiekben ne váljanak maguk is bántalmazóvá - Gönczöl sportolási és egyéb szabadidős tevékenységet megszervezését szorgalmazta. "A törvénytervezet lényege, hogy nem jogi eszközökkel kívánja felvenni a harcot, hanem megmondja, milyen infrastruktúra, háttér, szakmai tudás kell" - emelte ki a tervezet erősségeként Gönczöl, bár hozzátette, hogy kevés az idő mindennek a kiépítésére.

A vita során felszólalt a résztvevők közt ülő Salgó László országos rendőrfőkapitány. Elmondta: jelenleg nem tudja, hogyan fogják majd a rendőrök kitölteni a távol tartó határozatot, illetve mit csinálnak majd, ha a bántalmazó elmegy ugyan a háztól, de a kiszabott időn belül visszatér. Mint mondta, a kiszabott egy év elegendő idő ugyanakkor a felkészülésre, illetve a rendőröknek vannak eszközeik arra az esetre, ha a bántalmazó ellenállna. Salgó ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy szerinte a demokrácia deficitjeként értelmezhető, ha minél több mindent szabályoznak a büntetőjog eszközével. "A rendőrt el lehet marasztalni, ha nem tud megelőzni egy cselekményt, a társadalmat viszont nem" - közölte az országos rendőrfőkapitány.

A civil szervezetek felszólaló képviselői kivétel nélkül arra hívták fel a figyelmet, hogy feszültség van a kormány és a civil szervezetek között, amit fel kell oldani. Volt, aki például azt kifogásolta, hogy a kormány erőszak elleni kampányába nem vontak be olyan civil szervezetet, amely már korábban hasonló kampányt csinált. Elmondták azt is, hogy konfliktus keletkezhet abból, ha a jelenlegi szervezetek megerősítése helyett új, párhuzamos intézményeket állít fel a kormány. Többen megfogalmazták azt is, hogy sok múlik a kormányon a tekintetben, hogy mind a szakemberképzéshez, mind az intézményrendszer kiépítéséhez sok pénzre van szükség. "A kormány tudja megbuktatni ezt a törvényt" - mondta a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) képviselője.

Kapcsándi Dóra