A brókerbotrányt vizsgáló országgyűlési bizottság elnöke szerint egyértelmű, hogy tudatos akció eredménye volt a K&H-ügy. Demeter Ervin (Fidesz) a bizottság jelentésének általa készített tervezetét ismertetve vasárnap elmondta: "teljesen egyértelműen megállapítható, hogy egy tudatos, és összehangolt akcióval állunk szemben,(...) valakik előre eltervezték és irányították ezt az akciót". Hozzátette: "feltételezni lehet az irányító személyét".
Demeter szerint egyértelmű, hogy felelősség terheli a Magyar Fejlesztési Bankot, amely megteremtette az átmenetileg szabad pénzeszközt az Állami Autópálya Kezelőnél (ÁAK), amelyet azután befektettek a K&H Bank brókercégénél, a K&H Equitiesnél. Demeter Ervin szerint felelősség terheli az ÁAK és a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. vezetését is, mert nem az elvárható gondossággal jártak el, amikor befektették a pénzt és utólag ezeket legalizálták.
Úgy vélte, felelős a bank vezetése is a brókercég működéséért, valamint a bűncselekmény végrehajtói, és a kormány is, amely egy rendeletével megkönnyítette, hogy a bróker a tőzsdei ügyletekből származó pénzt ismeretlen bankszámlára utalhassa.
A képviselő által készített jelentés összefoglalója szerint "a bizottság rendelkezésére álló iratok alapján egyértelmű, hogy 2003 márciusában döntően közpénzből, az ÁAK Rt. rendelkezésére bocsátott költségvetési források bevonásával történt a Pannonplast Rt. részvényeinek magáncélú és szabálysértő tőzsdei felvásárlása".
Mint mondta, az NA Rt. a pénzmozgást megelőzően áttért a földterület-szerzés előfinanszírozására, és ez tette lehetővé, hogy az ÁAK Rt.-nek átmenetileg szabad pénzeszköze keletkezhessen. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentését idézve közölte: az ÁSZ szerint semmilyen indoka nem volt az NA Rt.-nek, hogy áttérjen az előfinanszírozásra. Megjegyezte, hogy a bizottság nem tudta megvizsgálni a pénz idegen számlára történő átutalását lehetővé tevő kormányrendelet születésének körülményeit, mert Kiss Péter kancelláriaminiszter megtagadta a kormányülésen készült jegyzőkönyv és hangszalag átadását.
"A bizottság megállapította azt is, hogy a Medgyessy-kormány hivatalba lépését követően az autópálya-építésekért felelős állami tulajdonú gazdasági társaságok vezető testületeibe szokatlan és példátlan módon kormánypárti politikusokat delegáltak. Nem kerülhette el ez az eljárás a bizottság figyelmét már csak azért sem, mivel a sikkasztás gyanúsítottja, a K&H Equities brókere számos, máig tisztázatlan tartalmú kapcsolatot tartott fenn kormánypárti politikusokkal, illetve az elsikkasztott pénz körül számos, a szocialista párthoz közel álló gazdasági társaság neve merült fel" - jelentette ki Demeter Ervin.
Közölte: csak a felmerült és tisztázásra váró kérdéseket tudta a bizottság összegezni, mert "a bizottság kormánypárti képviselői megakadályozták a szocialista politikusok meghallgatását". "A bizottság megállapította, hogy a Pannonplast-ügyet felderítő és nyilvánosság elé táró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére és annak vezetésére a kormány az eset napvilágra kerülése óta folyamatosan nyomást gyakorol" - mondta.
Közölte: a sikkasztott pénz egy részéből történt a Pannonplast-részvények felvásárlása, és bizonyított az is, hogy 6,2 milliárd forint az Inter-Európa Bankhoz került, amelyet aztán készpénzben felvettek és a büntetőeljárás feladata kideríteni, kihez került végül a pénz. "Alapos okkal feltételezhető, a harmadik hely, ahová jutott a pénz, (...) hogy ebből épült Medgyessy Péter miniszterelnök barátjának, Mudura Sándornak a nagyváradi Lotus Plazája" - mondta.
A jelentéstervezet szerint a bizottság javasolja az Országgyűlésnek, hogy hosszabbítsa meg megbízatását a feladat elvégzéséig, szólítsa fel a kormányt, hogy minden, a bizottság feladatköréhez tartozó ügyben keletkezett dokumentumot adjon át a testületnek. Felkérik az Országgyűlést, hogy kérje fel a Rendészeti bizottságot: vizsgálja meg a rendőrség magatartását és eljárását a Pannonplast-ügyben, az NA Rt. és ÁAK Rt. felett tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter pedig indítson vizsgálatot a mulasztások felelőseinek megállapítására.
Demeter Ervin közölte: a vizsgálóbizottság tagjai a hétvégi futárpostával megkapták a jelentéstervezetet. A bizottság jövő kedden, az Országgyűlés által megszabott hat hónapos működés utolsó napján ül össze ismét.
A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) az előző kormány határozata alapján volt köteles az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) számára forrást biztosítani - mondta László Boglár, az MFB szóvivője vasárnap az MTI-nek. László Boglár elmondta: az Állami Számvevőszék jelentése éppen azért marasztalta el az MFB-t, mert a meghatározott 15,6 milliárd forint helyett mintegy 8 milliárdot utalt át az ÁAK-nak. Hozzátette: a megalapozott, igazoló jelentés ellenében biztosított forrást az AÁK csak hiteltörlesztésre, a kamatok fizetésére használhatta fel.