Nyugatra viszik a magyar lányokat az emberkereskedők

Ausztriába, Olaszországba és Franciaországba viszik elsősorban az emberkereskedők azokat a magyar lányokat, akik jól fizető állás reményében külföldi állásajánlataikra jelentkeznek. A becsapott lányokat kint prostitúcióra kényszerítik. A rendőrségen hamarosan külön részleg foglalkozik majd az emberkereskedelemmel. Az ENSZ nyilvántartásában az emberkereskedelem szempontjából Magyarország a legveszélyeztettebbek közé tartozik. A televíziók várhatóan hamarosan bemutatják az ENSZ nőkereskedelem-ellenes televíziós kampányát.

Az emberkereskedelem egyre nagyobb mértékű Közép- és Kelet-Európában és a volt Szovjetunió terültén. Az emberkereskedelem legfőbb célja a szexuális kizsákmányolás, de a gyerekek kereskedelme és munkára kényszerítése is riasztóan növekszik. A CIA felmérése szerint évente 45-50 ezer nőt és gyereket csalnak ki az Egyesült Államokba, hogy ott prostitúcióra, fizikai munkára, cselédségre kényszerítsék őket. A Nepálból származó lányokat - akiknek többsége 18 év alatti - indiai bordélyházaknak adják el fejenként körülbelül ezer dollárért. A férfiak esetében kevésbé jellemző az emberkereskedelem, de az információ is kevesebb róluk, mert az ezzel a területtel foglalkozó civil szervezetek többsége a nők és gyerekek védelmének érdekében jött létre.

Fotó: EPA

A külföldre csábított lányok útleveleit elveszik, és munkára kényszerítik őket. Általában azzal zsarolják őket, hogy ha nem engedelmeskednek, értesítik a szüleiket arról, hogy hová szöktek, és mivel foglalkoznak külföldön. De az is előfordul, hogy azt mondják nekik, veszélybe kerül a családjuk, ha nem hajlandók azt csinálni, amit az emberkereskedők mondanak. Az emberkereskedők kihasználják azt is, hogy a szerencsétlenül járt fiatalok félnek az idegen ország hatóságaitól, mert tudják, hogy illegálisan tartózkodnak ott.

Az ENSZ szerint ahhoz, hogy leleplezzék emberkereskedőket, a csapdába esett nőket, gyerekeket valóban áldozatként kell kezelni, segítséget nyújtani nekik és nem az illegális tartózkodásuk miatti büntetéssel fenyegetni őket. Ennek érdekében több országban is működnek úgynevezett "Shelter" (menedék) intézmények, ahol ideiglenesen tartózkodhatnak, és segítséget kaphatnak. Magyarországon - a nyugat-európai és a környező országokkal ellentétben - nincs ilyen intézmény.