Sok az embercsempész, de ritkán kapják el őket

Három évre kiutasították Magyarországról azokat az ukránokat és moldávokat, akik péntek éjjel szerették volna illegálisan - egy kamionban elbújva - átlépni a nyugati határt. Magyar szállítójukat embercsempészet gyanújával vették őrizetbe. Az ehhez hasonló eseteket a hatóságok általában különálló ügyként kezelik, az embercsempészt elítélik, a szállított külföldi állampolgárokat kitoloncolják. Az esetlegesen háttérben álló emberkereskedő-hálózatig ritkán jutnak el, pedig az ENSZ adatai szerint Magyarország a legveszélyeztetettebbek közé tartozik az emberkereskedelem szempontjából.

Már nincs Magyarországon az a húsz ukrán és három moldáv állampolgár, akik pénteken éjjel - egy kamion rakterében megbújva - szerették volna átlépni a határt Hegyeshalomnál, hogy Ausztrián keresztül Olaszországba érjenek. Az illegális határátlépőket kiutasították, és három évre kitiltották Magyarország területéről. Magyar sofőrjüket embercsempészet bűntettének gyanújával vették őrizetbe. A 16 nő és 7 férfi - jobb megélhetés reményében - fizetett az embercsempészeknek azért, hogy illegálisan Olaszországba juthassanak és ott dolgozhassanak. Magyarországra legálisan érkeztek, innen magyar sofőrjük segítségével illegálisan utaztak volna tovább.

Az ehhez hasonló esetekben idegenrendészeti eljárás indul az illegális határátlépők ellen, néhány napig idegenrendészeti őrizetben tartják őket, majd rövid eljárást követően kiutasítják őket az országból, és néhány évre megtiltják, hogy újra az országba jöjjenek - mondta az [origo]-nak Fehér Imre, a Győri Határőr Igazgatóság sajtóreferense. Ezt követően a magyar hatóságok átadják őket az otthoni hatóságnak, hogy ott mi történik velük, azzal nem foglalkoznak a magyar hatóságok.

A csempészekkel szigorúbban bánnak a hatóságok, ellenük büntetőeljárás indul. Az esetlegesen háttérben meghúzódó emberkereskedő-hálózatig azonban ritkán jutnak el, mert nagyon nehéz a bizonyítás, és általában a nemzetközi hálózat egy-egy láncszeme (például az egyik országban közreműködő szállító) nem is ismeri a hálózat irányítóit.

Az embercsempészet a tiltott határátlépéshez való hozzásegítés bűntettét jelenti, az emberkereskedelem pedig az emberek kizsákmányolását, eladását, vételét, de előfordulnak olyan esetek, melyek embercsempészetnek látszanak, de valójában emberkereskedelem áll a hátterükben. A jobb megélhetésben reményében külföldre - önszántukból - érkezők útlevelét az emberkereskedők elveszik, és az előzetes megállapodástól teljesen eltérő munkára - leggyakrabban prostitúcióra - kényszerítik őket.

Magyarországon kevés emberkereskedő-ügyre derül fény, ami annak is betudható, hogy az esetek többségében a súlyos bűncselekmény csak a határainkon kívül valósul meg. A lefülelt embercsempészeket ugyan kihallgatják és megpróbálják az esetleges hálózat többi tagját is leleplezni, de sokszor ez azért sem sikerül, mert a hálózat tagjai nem ismerik egymást, illetve a vezetőket - mondta az [origo]-nak Hegedűs András, a Belügyminisztérium bűnmegelőzési helyettes államtitkára. Az ENSZ nyilvántartásában pedig Magyarország az emberkereskedelem szempontjából a legveszélyeztetettebbek közé tartozik: az első tíz tranzitország között van, valamint célországként és származási országként is magas rangsorolást kapott. A rendőrségen belül hamarosan egy tízfős emberkereskedelemmel foglalkozó részleget alakítanak ki. Szintén a közeljövőben hoznak létre egy úgynevezett menedék-házat, amely a Magyarországra került áldozatoknak nyújtana védelmet.