Nincs pénz a zsidónegyed teljes felújítására

Nincs rá pénz, hogy a régi pesti zsidónegyed még meglévő összes épületét felújítsák, a kerületi önkormányzat kénytelen bizonyos épületeket ingatlanfejlesztő cégeknek átadni, melyek az épületeket lebontják, és újat építenek helyükbe. Az átalakítási terveket tanulmányozó építész szerint a terület 36 százalékát úgy építik át, hogy figyelmen kívül hagyják a negyed tradícióit.

Történelmi, örökségvédelmi és társadalmi szempontokat sem vesz figyelembe az az átalakítási terv, mely alapján átalakul a régi pesti zsidónegyed - állítja Perczel Anna építész, aki részt vett annak a tanulmánynak az elkészítésében, mely a fővárosi önkormányzat megbízásából készült. A főváros VII. kerületében, az Erzsébetvárosban a Király utca - Csányi utca - Klauzál tér - Kisdiófa utca - Dohány utca - Károly körút által határolt területen évek óta zajlik az átalakítás, és várhatóan még néhány évet igénybe vesz a több évvel ezelőtt készült kerületi szabályozási terv végrehajtása. Az említett utcákkal határolt terület a XIX. század óta adott helyet a zsidó közösségnek - itt találhatók legfontosabb intézményei és a zsinagóga is.

Perczel Anna építész szerint, ha minden a jelenleg érvényes tervek szerint zajlik, a világörökség részét képező terület 36 százaléka olyan átalakuláson megy keresztül, mely figyelmen kívül hagyja a negyed tradícióit, lakóit és az örökségvédelmi szempontokat is. Az építész szerint minél gyorsabban lépni kell azért, hogy a folyamatot megállítsák - derül ki az Építészfórum című honlapon közzétett írásából. A honlapon hamarosan a régi zsidónegyedről készült teljes tanulmányt közzéteszik.

Fotó: Fábián Évi

A VII. kerületi önkormányzat szerint ugyanakkor a negyed teljes megőrzésére nincs pénz, ezért bizonyos - nagyon rossz állapotban lévő épületeket - bontásra ítélnek, hogy helyükön újak épülhessenek. A 150 éves épületek teljes felújításra szorulnának, erre azonban sehonnan nem kap pénzt az önkormányzat - mondta az [origo]-nak Gergely József alpolgármester. Mielőtt a házak összeomlanának, ingatlanfejlesztőket vontak be a környék rendezésébe. A fejlesztők kiköltöztetik a lakókat, másik lakást biztosítanak nekik, majd lebontják a régi épületeket. Az önkormányzat előírása szerint az új házaknak illeszkedniük kell a környezetbe, és többségben kell lenniük a lakóházaknak. Az alpolgármester szerint a kerületnek is az a célja, hogy megőrizzék a negyed hangulatát, ezért a későbbiekben rendbe hozzák a közterületeket.

Gergely József alpolgármester a régi zsidó negyedről elmondta: a XIX. századhoz képest teljesen megváltozott az itt élők életmódja, a házak már más funkciót töltenek be, így az akkori állapotok visszaállítása nem reális. A házsorok közötti foghíjak pedig 1945-ben keletkeztek, nem mind a mostani bontások eredményei. A fővárosi önkormányzat megbízásából készített tanulmányról, melyben több épület megőrzését javasolják, elmondta: az elképzelés megvalósítására nem látnak fedezetet, a tanulmányból nem derül ki, erre honnan lenne pénz. Várhatóan június első felére készül el egy intézkedési terv a régi zsidónegyedről, ezt a fővárosi önkormányzat főépítésze egyezteti a kerülettel is.