Törvénysértő a parkolóóra az üres kerületekben

Sok olyan hely van a fővárosban, ahol annak ellenére fizetni kell a parkolásért, hogy nincs zsúfoltság. Márpedig az Alkotmánybíróság döntésének értelmében az önkormányzatok csak forgalomszervezési okokból alakíthatnak ki fizetős övezetet, pusztán a pénzszerzésért nem. Az Autóklub jogásza szerint viszont az ügy megoldását nehezíti, hogy nem könnyű olyan bizonyítékokat beszerezni, amelyekkel érdemes lenne a bírósághoz fordulni.

A Magyar Autóklubhoz rendszeresen fordulnak olyan autósok, akik azt kifogásolják, hogy Budapest olyan részein is kell fizetniük a parkolásért, amelyek nem zsúfoltak. Az Autóklub jogi bizottságának elnöke, Kovács Kázmér az [origo] megkeresésére emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) korábban nem kifogásolta azt, hogy az önkormányzatok közterületen parkolási díjat szednek. Az Ab arra hivatkozott, hogy az önkormányzatoknak törvényben előírt feladata a forgalomszervezés, és ennek egyik eszköze a fizető parkolási övezetek kialakítása.

Az ügyvéd szerint ebből az következik, hogy az önkormányzatok csak és kizárólag emiatt szedhetnek parkolási díjat, azért nem, hogy pluszbevételhez jussanak. Az Autóklubhoz forduló panaszosok beszámolóiból azonban az derül ki, hogy sok olyan hely van, ahol a kevés autó miatt nincs szükség forgalomszervezésre, mégis fizetni kell a parkolásért. Kovács Kázmér megjegyezte, saját tapasztalatai alapján is tudja, hogy az I. kerületi Tabán nagy részén is fizető parkoló van, pedig az autósok könnyen találnak maguknak helyet.

Az ügyvéd elmondta, az ügyben érdemes lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, más kérdés, hogy nehéz konkrét bizonyítékokkal alátámasztani a jogsértést. Kovács szerint hasznos lenne például egy olyan módszer kidolgozása, amellyel meg lehet állapítani, hogy mely fizetős övezetek azok, amelyek nem zsúfoltak annyira, hogy indokolt lenne ott parkolási díjat szedni. Érvként lehetne felhasználni azt is, ha bizonyítani lehetne, hogy valamely önkormányzat a pénzszerzés szándékával alakított ki fizetős övezetet.

Kérdésünkre ugyanakkor az ügyvéd elmondta, az Autóklubnak nincs kapacitása - pénze és szakértői gárdája - arra, hogy felkarolja ezt az ügyet. Megjegyezte, hogy év elején is kérték közgazdasági illetve külkereskedő szakértők segítségét egy a Mol Rt-vel szemben indított benzinár-perben, eddig azonban senki nem jelentkezett.

A fizetős parkolási övezetek kialakítására a kerületek tesznek javaslatot, a végső döntést pedig a Fővárosi Közgyűlés hozza meg. A fővárosi önkormányzat forgalomtechnikai alosztályának vezetője, Pásti Imre az [origo]-nak elmondta: ők maguk is aggályosnak tartották, amikor néhány éve a Tabán és Kelenföld egyes részein bevezették a fizetős parkolást. Az alosztályvezető megerősítette azt, hogy az önkormányzatok csak forgalomszervezési okokból szedhetnek díjat a közterületi parkolásért, közlése szerint ugyanakkor még várni kell arra, hogy felülvizsgálják a jelenlegi övezetek jogosságát.

Pásti elmondta, hogy addig nincs értelme felmérést végezni, amíg a Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el a hosszútávú parkolási stratégiát, és nem helyezi új alapokra az 1993-ban született parkolási rendeletet. A stratégia szakmai kidolgozásáért felelős ügyosztály az augusztusi közgyűlésre terheszti elő a dokumentumot. Pásti megjegyezte egyébként, hogy a fővárosi parkolási övezetek legfeljebb 1-2 százaléka lehet olyan, amelyek fenntartását nem indokolják forgalomszervezési szempontok.