Nem létező lakásokkal üzletelt a XII. kerületi önkormányzat

A Városmajor utca 21. szám alatti házban olyan lakásokat adott el a XII. kerületi önkormányzat az ott élő bérlőknek, amelyek a földhivatal ingatlan-nyilvántartása szerint nem léteznek. Ráadásul a földhivatalnál nincs nyoma a társasházi alapító okiratnak, enélkül pedig nem lehetett volna eladni az ingatlanokat. A lakóknak a már közel tíz évvel ezelőtt megkötött adásvételi szerződések ellenére sem jegyzik be a tulajdoni jogát. A háttérben egy, a ház melletti parkoló tulajdonjoga körüli vita húzódik: az önkormányzat magának akarja a telket, és csak akkor hajlandó tíz év késéssel benyújtani a társasházi alapító okiratot, ha a lakók lemondanak a házzal egy helyrajzi számon szereplő ingatlanrészről.

A vita előzménye, hogy még 1993-ban döntött a kerület képviselő-testülete arról, hogy eladja a bérlőknek az addig 100 százalékos önkormányzati tulajdonú ingatlant. Ezt követően 1993 év végétől 1996 tavaszáig kötöttek adásvételi szerződéseket a házban lakó bérlőkkel. Mivel önkormányzati ingatlanról van szó, ahhoz, hogy értékesíteni lehessen a lakásokat, az önkormányzatnak még az első adástvételi szerződés aláírása előtt el kellett készítenie és a földhivatalhoz benyújtania a társasház alapító okiratát.

Kezdetben, egészen 1995-ig úgy tűnt, minden rendben megy: a bérlők sorra vették meg a lakásokat a kerülettől. A szerződésekben rögzítették, hogy a kerület a társasház alapításának tényét még csak előjegyezte, a tulajdonjog bejegyzése viszont csak azután lehetséges, hogy az alapító okiratot a földhivatal bejegyezte. A problémák 1995 januárjában jelentkeztek először: a sokadik adásvételi szerződés aláírása után a földhivatal arról értesített több vevőt is, hogy nincs benyújtva a társasházi alapító okirat, így nem jegyzik be a tulajdonjogot.

Ezután a házban még nem értékesített lakásokat az OTP Ingatlanforgalmazó Rt. adta el a bérlőknek a XII. kerületi önkormányzat megbízásából. Ezekben az adásvételi szerződésekben szintén szerepel utalás egy záradékban a társasházi alapító okiratra. A záradékban arról tájékoztatták a lakókat, hogy az ingatlanon telekmegosztás van folyamatban: amennyiben emiatt módosítani kell az alapító okiratot, akkor a vevő ezt aláírja.

Miután a bérlők megvásárolták a lakásokat és évekig abban a hiszemben éltek a Városmajor utcában, hogy az önkormányzattal kötött adásvételi szerződés után tulajdonosai az ingatlanoknak. Akkor még abban is bízhattak, hogy a földhivatali figyelmeztetések után majd a társasházi alapító okirat körüli bonyodalmak is rendeződnek következmények nélkül.

2001-ben azonban újabb felszólítást kaptak hiánypótlásra a lakók a földhivataltól. E szerint azonban a társasház alakítására vonatkozó kérelem nem is érkezett meg a hivatalhoz, így a ház nyolc év elteltével jogilag még mindig nem társasház. A levélből az is kiderült, hogy a hiányosság miatt a tulajdonjogokat nem jegyezték be.

2004-ben, az adásvételi szerződések megkötése után tíz évvel a földhivatal először döntött a tulajdonjog bejegyzések kérdésében. E szerint elutasították a tulajdonjog bejegyzését a társaházi alapító okirat hiánya miatt.

Soltészné Nagy Katalin ügyvéd, aki a házból 17 lakást képvisel, ezután idén április 5-én, miután megkapták a tulajdoni jog bejegyzések elutasításáról szóló, nem jogerős határozatokat, benyújtotta a Fővárosi Kerületek Földhivatalához a társasházi alapító okirat hiteles másolatát. Az ezt bizonyító érkeztető példányt Nagy Katalin megmutatta az [origo] munkatársának is. A tulajdoni joggal kapcsolatos kérelmekről másodfokon döntő Fővárosi Földhivatalnál ennek ellenére nincs nyoma a dokumentumnak.

Ráadásul egy lakónak néhány nappal ezelőtt már jogerősen is elutasították a tulajdoni bejegyzés iránti kérelmét, egy megdöbbentő indoklással: nem létezik az önkormányzattal kötött adásvételi szerződésben szereplő helyrajzi szám, nem létező ingatlan tulajdonjogát pedig nem lehet bejegyezni. Ezután várhatón ugyanilyen indoklással a többi lakót is hasonló döntésről tájékoztatják.