Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM) gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályának legfrissebb adatai szerint tavaly 769 örökbefogadás történt, az előtte lévő évben 847, 2001-ben 870, 2000-ben pedig 949. Ezek több mint 60 százaléka úgynevezett titkos örökbefogadással történik, vagyis az örökbe adható gyerekek szülei nem kapnak értesítést arról, hogy ki fogadta örökbe a gyereket, és az örökbefogadók sem ismerhetik meg a vér szerinti szülők adatait. Az így örökbe fogadott gyerekek iratait és adatait egy titkossá nyilvánított lepecsételt borítékba teszik, így az örökbe fogadó szülők a gyerek körülményeiről szerezhetnek ismereteket az eljárás során, csak a vér szerinti családról nem tudhatnak meg adatokat - mondta az [origo]-nak Ágoston Zsuzsa, az ESZCSM főtanácsosa.
Az örökbefogadás másik formája a nyílt örökbefogadás. Ekkor az adó és a fogadó szülők együtt jelennek meg a gyámhatóságon, ismerik egymást, és együtt kérik az örökbefogadás engedélyezését. Nyílt örökbefogadás közvetítésére működési engedéllyel ma Magyarországon két civil szervezet, a Gólyahír és az Alfa rendelkezik.
Külföldi szülők csak azokat a gyerekeket fogadhatják örökbe, akiknek itthoni örökbefogadása nem vezetett eredményre. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az örökbefogadó és a gyermek között rokoni kapcsolat áll fenn, vagy az örökbefogadó házastársának gyermekét kívánja adoptálni. Ágoston szerint a külföldi szülők sokkal kevésbé válogatnak, nem egy bizonyos típusú gyereket keresnek, hanem azt tartják szem előtt, hogy a gyerekeknek találjanak minél előbb szülőt. Gyakoribb náluk, hogy az idősebb és az egészségileg károsult gyermekeket is örökbe fogadják. Külföldi szülőket 78 gyerek kapott a tavalyi évben, a korábbi adatokhoz képest ez nem jelentős változás. Az ő esetükben is a leggyakoribb a titkos örökbefogadás, noha az elmúlt évben 22 esetben arra is volt példa, hogy az örökbe adó és az örökbe fogadó szülők között valamilyen rokoni kapcsolat állt fenn, vagy házastársi örökbefogadás történt.
Magyarországon az idősebb, esetleg néhány évet már családban élő, majd állami gondozásba kerülő gyerekeket sokkal ritkábban kívánják családtagként elfogadni, mint az egészen fiatal, különösen a csecsemő korú gyerekeket. "Esetükben mintha arról lenne szó, hogy a szülő keres magának gyereket" - tette hozzá Ágoston Zsuzsa.
2003-ban 13 olyan esetet is nyilvántartásba vettek, amikor a magyar szülők által örökbe fogadott gyerekek külföldről, leggyakrabban Erdélyből kerültek Magyarországra. "A külföldi örökbefogadás azonban nem jellemző" - mondta Ágoston Zsuzsa. "Míg más országokban, így például Olaszországban kiterjedt kutatás folyik a gyerekek után más országokban, esetleg más földrészeken, és kapcsolatban vannak az ottani civil szervezetekkel, addig Magyarországról nem indulnak külföldre az örökbe fogadó szülők" - tette hozzá.