A kérdőívet az Országos Vérellátó Szolgálat dolgozta ki nemzetközi minták alapján, a Transzfúziológiai és Hematológiai Szakmai Kollégium kérésére.
Néhány kérdés:
- Egy éven belül tetoválás, füllyukasztás, akupunktúrás kezelés volt-e, védőoltást kapott-e?
-Volt-e homoszexuális, biszexuális kapcsolata?
-Volt-e védekezés nélküli nemi kapcsolata változó, alkalmi vagy külföldi partnerekkel egy éven belül?
A jogvédők szerint a homoszexuálisok emberi méltósága sérül
"A szexuális hovatartozásra vonatkozó kérdések nem csak méltóságukban sérthetik a homoszexuálisokat, hanem egyúttal hozzájárulnak a diszkriminációra hajlamos emberek előítéleteinek megerősítéshez" - mondta az [*****]-nak Juhász Géza, a Habeas Corpus Munkacsoport képviseletében.
A jogvédő szervezet 1997 óta foglalkozik a véradók közötti megkülönböztetés problémájával. Ekkor fordult először hozzájuk egy férfi azzal, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat homoszexualitása miatt elutasította és nem volt hajlandó figyelembe venni azt a tényt, hogy a páciens rendszeresen járt AIDS-szűrésre. Azóta a munkacsoport számos hasonló esettel találkozott. Juhász szerint a vérvétel előtti tesztet elvégeztető orvosok hozzáállása a homoszexuálisokhoz rendkívül változó, ám végső döntésük mindig elutasító. Juhász olyan esetről is hallott, amikor a vizsgálatot végző orvos elmondta a jelentkezőnek: bár saját lelkiismerete szerint venne tőle vért, de ezt felettesei utasításai alapján nem teheti meg.
Tapasztalataik szerint a magyar homoszexuális közösség néhány tagja, aki rendszeresen jár AIDS-szűrésre, és tudja magáról, hogy nem fertőzött, letagadja szexuális hovatartozását, hogy így adhasson vért. A Habeas Corpus szerint az is gondot jelenthet, hogy sokan egy munkahelyi véradás alkalmával nem mernek igennel válaszolni az esetleges homoszexualitásukra vonatkozó kérdésre, mivel félnek munkatársaik reakciójától.
Juhász az [*****]-nak elmondta, még 1998-ban írtak egy ajánlást az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatójának, amelyben megfogalmazták, szerintük az intézmény hogyan oldhatná fel a homoszexuálisokat sértő intézkedéseit. A Habeas Corpus szerint a lehetséges megoldás az lenne, ha a tesztben szereplő kérdések egyszerűen csak a véradók szexuális szokásaival kapcsolatban kérdezősködnének, függetlenül attól, hogy hetero-, homo- vagy biszexuális kapcsolatokról van szó. Az Országos Vérellátó Szolgálat a mai napig nem reagált a jogvédők ötleteire. Ezzel szemben az Országos Vérellátó Szolgálatnál dr. Kalász László, a vérvételi osztály vezetője azt mondta, hogy intenzív levelezésben álltak a Habeas Corpussal. "Velük egyeztetve jött létre a kérdőív" - mondta.
Az orvosok szerint nem túlzott az óvatosság
Dr. Kalász azt mondta: nem mindenhol használják az országban a kérdőívet. "Az orvosnak informálódnia kell, de az rá van bízva, hogy a kérdőívvel vagy lekérdezéses módszerrel jut-e az információk birtokába."
Az önkéntes véradónak nincs választási lehetősége: nyilatkoznia kell a néha kényes kérdésekről. Ha megtagadja a válaszadást, elküldik.
Az orvosok akkor is elküldhetik a jelentkezőt, ha a válaszai alapján rizikócsoportba sorolja a szakember.
Eddig azonban még senki sem tett panaszt azért, mert nem vettek tőle vért, bár erre jogilag lenne lehetőség - mondta Juhász Géza.
A kérdőívvel annak a veszélyét akarják kizárni, hogy vérátömlesztés során fertőzött vér jusson egy páciens szervezetébe.
A feltehető kérdésekről azonban semmilyen törvény vagy szabály nem dönt. Az egészségügyi törvény csak azt határozza meg, hogy milyen kötelező vizsgálatokat kell elvégezni a véren felhasználás előtt. "A belső szabályokat a szakmai kollégium határozta meg" - mondta Kalász. "Az orvosok ki vannak képezve, így saját hatáskörükön belül el tudják dönteni, hogy milyen esetekben kell elutasítani a jelentkezőt."
A kérdőív azonban több esetben is pontatlanul van megfogalmazva. Így például a vérátömlesztést, sugárkezelést, növekedési hormon szedését; homoszexuális és biszexuális kapcsolatokat firtató kérdések mellett nem szerepel időbeli korlátozás. Ezzel szemben a védekezés nélküli nemi kapcsolatról változó, alkalmi vagy külföldi partnerekkel csak egy éves időhatáron belül kell nyilatkozni.
Dr. Kalász László ennek okát firtató kérdésre az [*****]-nak azt mondta: "A kérdőívet az orvosnak kell értékelni, és nem a véradónak. A rizikócsoportokat pedig azért kell kizárni, mert a személyzetet sem veszélyeztethetjük."
Dr. Dudás Gábor, az adatvédelmi biztos munkatársa azt mondta, a kérdőív kitöltése adatvédelmi szempontból azért kényes ügy, mert az orvos az információk birtokában adatkezelővé válik. Emiatt kötelessége lenne, hogy vérvétel előtt tájékoztassa a véradót a kérdőívről és annak felhasználásáról, illetve arról, hogy milyen kérdéseket van joga orvosként feltenni. Probléma abból adódhat, ha az orvos visszaél az információkkal, ez esetben azonban az orvosi titoktartási kötelezettség ellen vétett, ami általában bizonyítható, ezért felléphetnek ellene.
Az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályának vezetője szerint aki elmegy önként vért adni, az azt is vállalja, hogy "háttérbe szorítja a személyiségi jogait, és önként kiad magáról bizalmas információkat".
"A véradókat általában tájékoztató szórólapokon keresztül informálják" - mondta Réti Mariann, a Transzfúziológiai és Hematológiai Szakmai Kollégium tagja. Szerinte megfelelően tájékoztatják a véradókat a kérdések fontosságáról.
Azonban elmondta, hogy korábban vonalkódos matricákat adtak a véradóknak. A jelentkezők vérét mindenképpen levették, majd maguk dönthették el az orvosoktól kapott tájékoztató anyag alapján, hogy rizikócsoportba tartoznak-e vagy sem. Az egyik matrica azt jelezte, hogy nem tud kizáró okról, a másik azt, hogy tud ilyenről. A kérdések elolvasása után maga ragasztotta fel a megfelelő matricát, így azt az orvos sem tudta azonosítani, csak a számítógép, amely kiszűrte a nem megfelelő vért.
A nemzetközi gyakorlat
Az 1945-ben, Luxemburgban megalakult Véradók Nemzetközi Szövetségének (FIODS) mottóját, mely kimondja "se vallás, se bőrszín, se határok", sajátosan értelmezik a világ különböző országaiban. A közelmúlt legemlékezetesebb botránya Izraelben történt, amikor kiderült, hogy a leadott vér tárolásával megbízott intézmények egyszerűen a szemétbe öntik a fekete bőrű, etióp származású zsidók, a falasszák vérét. Az egészségügyi miniszter azzal indokolta ezt a döntést, hogy mivel a falasszák között viszonylag magas az AIDS fertőzöttek száma, ezért a biztonság kedvéért szabadultak meg a vértől. A hivatalos indoklás szerint azért nem utasították el nyilvánosan a fekete bőrű véradókat, mert nem akarták őket megbántani.
Az amerikai vérellátók a világ legdiszkrétebbjei közé tartoznak, legalábbis ami a donor nemi életét illeti. Az USA-ban mindenki lehet véradó, aki betöltötte 17 életévét, elérte a 110 font (=50 kg.) súlyt és megfelel néhány alapvető egészségügyi követelménynek - nem volt a közelmúltban fertőző beteg, nem szed veszélyes gyógyszereket vagy inzulint és az előző tizenkét hónapban nem csináltatott engedély nélküli tetoválószalonban tetoválást. Ezeken a megkötéseken kívül az sem adhat vért, aki a vérvételt megelőző egy évben olyan országban járt, ahol megfertőződhetett maláriával.
A kevesebb kérdezősködés ellenére az amerikai szűrési rendszer is sikeres. Egy 1999-ban készült tanulmány szerint annak a valószínűsége, hogy valaki egy vérátömlesztés során az USA-ban megfertőződjön a HIV vírussal, kettő az egymillióhoz.
Az Európai Uniós egészségügyi standardok a HIV-fertőzés nagyobb valószínűségére hivatkozva egyaránt kizárják olyan személy önkéntes véradását, aki 1977 óta vele azonos neműekkel szexuális kapcsolatot létesített, vagy más rizikócsoportra jellemző tevékenységet folytatott (például intravénás kábítószereket használt). A magyar hatóságok előszeretettel hivatkoznak erre az állásfoglalásra saját álláspontjuk megindoklásakor.
Kapcsándi Dóra, Bede Márton
A következő leveleket kaptuk olvasóinktól:
Mivel a kérdőíveben szereplő kérdésekre adott válaszok őszintesége ellenőrizhetetlen és teljes mértékben a donor lelkiismeretétől függ, ezért a mai magyar véradásból MINDEN MAGYAR állampolgárságú személyt ki kellene zárni.
Vagy talán egyszerűbb lenne a külhonban jól bevált, működő minták alapján létrehozni egy tapintatosabb, de mégis hatásos szűrőként működő hálózatot.
Roger
Én magam heteroszexuális vagyok, de nem értek egyet azzal, hogy a homoszexuálisok ne adhassanak vért. Időröl-időre az a probléma, hogy nincs meg a szükséges tartalék, ne adj isten sürgős műtétekhez nem jut elegendő vér. Szerintem, amikor leveszik a vért, mindenképpen meg kell vizsgálniuk a szakembereknek, hiszen több olyan vírusos megbetegedés is van, amit nem kéne terjeszteni. De attól, hogy nem vagyok meleg, nem csináltattam tetoválást, nincsenek alkalmi kapcsolataim stb., még lehet olyan vírus a véremben, ami nekem (még/már) nem okoz tüneteket, de egy frissen műtött embernek súlyos betegséget okozhat. Persze nyilván itt is a pénz dominál, de nem biztos, hogy ezen kellene spórolni. Pláne nem így. Nem a homoszexualitás a rizikófaktor, hiszen a heteroszexuális kapcsolatokban éppúgy terjed pl. a HIV vírus. Mindenesetre nekem, ha úgy adódna, teljesen mindegy lenne, kitől származik a vér. A fontos az, hogy időben megkapjam, az pedig már a szakemberek felelőssége, hogy az valóban megfelelő minőségű legyen.
B. Katalin
A kisebbség által elnyomatott többség nevében szeretnék szólni! Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a homoszexuálisok ne adhassanak vért. Gondoljunk csak bele milyen dolog az, hogy egy ártatlan honpolgárt baleset ér, és azért mert egy homoszexuális annyira erősködött, hogy ő vért akar adni, megfertőz egy ártatlan embert. Mert az igazság az, hogy nem lehet még pontosan tudni, mikor fertőző is valaki.
R. István
A homoszexuális véradókkal kapcsolatban: szerintem eléggé butaság azt képzelni, hogy a puszta tény, hogy valaki meleg, nagyobb veszélyt jelent. A leszbikusoknál pedig főként nem tudom miért. Olyasmit egy férfi is megcsinál egy nővel, amit két nő egymással, legalábbis szegényes szexuális fantáziám és az általam átböngészett több tonna internetes pornóanyag erre enged következtetni.
F. István
Nos, lévén én is meleg vagyok, csak annyit szeretnék hozzáfűzni a megkülönböztetéshez a vérvételnél, hogy tényleg pofátlanság, és nagyon sok meleg él úgy ebben az országban, hogy le kell tagadják szexuális hovatartozásukat. Ezt nagyon sajnálom, mert az alkotmány szerint mind egyenlőek vagyunk, és a melegek is emberek.
Sityu
Teljes mértékben elfogadható, hogy homoszexuális egyének vérét nem merik elfogadni, ezzel még nem azt feltételezik, hogy az illető AIDS- vírushordozó lenne. Bár ennek természetesen megvan a veszélye. Különböző emberek vérének a felhasználása igen komoly és veszélyes dolog, ez nem faji megkülönböztetés kérdése.
L. Ferenc
Sajnos egyre terjed hazánkban a hátrányos és esetenként megalázó megkülönböztetés, amit a megfelelő szervek általában rosszul kezelnek (ha kezelik valahogy egyáltalán). Szerintem nem lehet eltiltani a melegeket (és senkit) a véradástól, mert ezzel nem csökkentenek semmilyen rizikót. Ez az intézkedés azt eredményezi csak, hogy aki meleg, az letagadja ezt ilyen esetekben és a leadott vére ott lesz, amit meg kell vizsgálni. Inkább a vizsgálati rendszer fejlesztésére, korszerűsítésére kellene energiát, pénzt fordítani. Nagyon elszomorítónak tartanám, ha csak annyiból állna a leadott vér vizsgálata, hogy megnézik a kitöltött kérdőívet. Többször adtam már vért, mindig megfeleltem a kérdőív alapján, viszont azt nem tudom megmondani, hogy esetleg nem lappang-e valamilyen betegség bennem az adott pillanatban.
K. Zsolt
Többszörös véradó lévén már én is megtapasztaltam ezeket a dolgokat. Teljes mértékben a véradó lelkiismeretére van bízva, hogy a valóságnak megfelelően válaszol-e a kérdésekre. Véleményem szerint egy egyszerű orvosi vizsgálatra mindenképpen szükség van, de kérdőív szinte felesleges. Ugyanúgy, mint a szexuális téren másképp gondolkodók diszkriminációja.
Floral
Kíváncsiak vagyunk az Ön véleményére is. Írja meg nekünk, mi megjelentetjük az [*****] oldalain!
Ajánló: