Kormányfői utasításra ellenőrzik az agrártárca cégeit<br/>

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal soron kívüli vizsgálatot rendelt el az FVM felügyelete alá tartozó több cégnél. Három hét alatt 20-30 zsáknyi iratot semmisítettek meg Szabadi Béla irodájában - ez derül ki a minisztériumban felvett jegyzőkönyvből.

Tegnap számoltunk be arról, hogy a földművelésügyi minisztériumban Torgyán József lemondását, illetve Szabadi Béla felmentését követően iratmegsemmisítések folytak. Szabadi irodájában az átvétel során többzsáknyi papírzúzalékot és iratmaradványt találtak. Az esetről jegyzőkönyv készült, és vizsgálat indult az ügy tisztázására. A Népszava úgy tudja, hogy az iratmegsemmisítések szemtanúi és a volt politikai államtitkár utasítására benne részt vevők jegyzőkönyvbe mondták: három héten át, még hét végi napokon is folyt az iratok bedarálása. Becslések szerint 20-30 zsáknyi dokumentumot semmisítettek meg, amelyek között eredeti okiratok is voltak. A műveletet személyesen Szabadi és egy hozzá közel álló minisztériumi alkalmazott ellenőrizte. Voltak olyan dokumentumok, amelyeket a volt politikai államtitkár személyesen tüntetett el az iratmegsemmisítőben. A nagy mennyiségű papírzúzalékot a minisztérium épületének pincéjébe szállították, ott bálázták, majd hulladékként szállították el.

Boros Imre megbízott földművelésügyi miniszter tegnap elismerte: a minisztérium "átvételekor" valóban tapasztaltak rendellenességeket. Ezért február 26-ra bekérették Szabadi Béla volt politikai államtitkárt "jogérvényes nyilatkozattételre". A megbízott miniszter szerint öt-hat ügyben várják Szabadi magyarázatát, "miért történtek úgy a dolgok, amit a tárca vezetése rendellenesnek tart". A tárca megbízott vezetője szerdán az MTI-nek nyilatkozva mondta el, hogy több kérdésben is nyilatkozatot kíván kérni Szabadi Bélától, mivel az FVM-ben nem a magyar közjognak megfelelő állapotokat talált, ugyanis a politikai államtitkár közigazgatási államtitkári funkciókat is ellátott.

Boros Imre egyik első intézkedése volt, hogy a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában visszaállította a politikai és a közigazgatási államtitkár beosztásában, illetve munkájában a magyar közjogi állapotokat. - Ez lényegében azt jelenti, hogy a politikai államtitkár hatásköréből kikerültek azok a teendők, amelyeket általában a magyar közjog szerint a közigazgatási államtitkár gyakorol - tájékoztatott a miniszter. Hozzátette, hogy ilyen többek között a minisztérium pénzforgalmának irányítása és a munkaszervezet ülésezésének vezetése. Boros Imre úgy fogalmazott, hogy Szabadi Béla nyilatkozatától függően kívánja majd a továbbiakban tájékoztatni az ügyről a nyilvánosságot, azaz előtte szeretné látni az érem mindkét oldalát.

A lap információja szerint Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította a Kormányzati Ellenőrzési hivatalt, hogy indítson soron kívüli vizsgálatot több olyan cégnél, amely a földművelésügyi tárca felügyelete alá tartozik, így a Concordia Közraktár Kereskedelmi Rt.-nél, a Tartalékgazdálkodási Kht.-nál és az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt.-nél is. A felügyeleti jogkört a tárca részéről felmentéséig Szabadi Béla politikai államtitkár gyakorolta.

A megbízott miniszter utasítására Kósa Ferenc helyettes államtitkár irányításával átvilágítják a tárca és a felügyelete alá tartozó szervezetek gazdálkodását. A minisztériumi belső vizsgálatban elsősorban arra kíváncsiak, hogy a különböző kht.-k vagy a hozzájuk tartozó kft.-k mennyi állami támogatást kaptak, azt hogyan használták fel és milyen kapcsolati rendszerben végezték a tevékenységüket.

Aki közokiratot semmisít meg, okirattal visszaélés vétségét követi el, ami két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Közokiratnak minősül - a polgári perrendtartás szerint - minden olyan irat, amit egy hivatalos szerv, hatóság jogkörében eljárva állítanak ki. Így például a miniszteri vagy államtitkári feljegyzés, utasítás is. Amennyiben az iratot azért semmisítik meg, hogy ezzel mások által elkövetett bűncselekmény nyomait tüntessék el, az bűnpártolásnak minősül. Aki ezt hivatalos személyként teszi, ezért öt évig terjedő szabadságvesztést kaphat. Abban az esetben, ha az iratmegsemmisítéssel valaki a saját maga által elkövetett bűncselekményt akarja eltitkolni, az büntetlen utócselekménynek minősülhet. Aki magánokiratot semmisít meg azért, hogy ezzel előnyhöz jusson vagy hátrányt okozzon, szintén vétséget követ el, ami egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. február 22.)