Csalni próbálnak a megölt zsidók után járó pénzzel

Rendőrséghez fordult a Központi Kárrendezési Iroda, miután visszaélésre utaló jelekkel találkozott a nácizmus áldozatai után járó 400 ezer forintos kárpótlások igénylésénél. Előfordult, hogy valaki halott jogosultak nevében akarta felvenni a pénzt. A elővigyázatosságra törekvő KKI közben jogi vitába keveredett az ügyvédi kamarával is.

Előfordul az is, hogy a KKI keresi meg közvetlenül, tehát nem a meghatalmazott útján a jogosultat. A kárrendezési iroda ugyanis több esetben is visszaélésre utaló jeleket talált, amikor a meghatalmazásokat és a kifizetési nyilatkozatokat vizsgálta. (A nyilatkozaton kell a jogosultnak megjelölni, hogy milyen bankszámlára és kinek a nevére kéri a pénzt.) A KKI ezért úgy döntött, hogy levélben megkeresi mindazokat, akiknek nevében meghatalmazott jár el, és akik nem a saját számlájukra kérik a kárpótlást.

Emiatt a KKI jogi vitába keveredett a Budapesti Ügyvédi Kamarával is. A Pesti Ügyvéd nevű szaklap júniusi számában tették közzé a kamara elnökének, Bánáti Jánosnak a KKI főigazgatójához írt levelét, amelyben élesen bírálta az iroda gyakorlatát. A levél szerint a KKI-nak nincs joga arra, hogy a jogosultaknál ellenőrizze, hogy az ügyvédi meghatalmazás valódi-e, az ugyanis "teljes bizonyító erejű magánokirat", és az "ellenkező bizonyításig minden kétséget kizáró módon azt kell valódinak tekinteni". Bánáti szerint ezért a meghatalmazások valódiságának vizsgálata alkalmas lehet "az ügyvéd jó hírének aláásására".

Bánáti tiltakozik

Bánáti az [origo]-nak elmondta, hogy nyár elején már volt egy találkozó a KKI vezetőjével, és akkor abban maradtak, hogy szeptember elején újra leülnek, akkor azonban már jelen lesznek a legtöbb ügyet vivő meghatalmazottak is. Az ügyvéd elmondta, ha nem találnak megoldást, akkor a kamarának "lépnie kell", azt azonban már nem részletezte, hogy mit is ért ez alatt.

Bánáti azért nem érti a KKI eljárását, mert szerinte ha százezer ügy között van egy-két gyanús eset, attól még nem kell a tisztességesen eljáró ügyvédeket hátrányba hozni. Hozzátette, hogy ő maga egy visszaéléses ügyről hallott: a nyár eleji találkozón beszélt neki a KKI vezetője egy külföldi ügyvédről, aki gyanús dolgokat művelt. Bánáti állítja, arról nem tud, hogy magyarországi ügyvédek is belekeveredtek volna ilyen esetekbe, pedig a rendőrség hivatalból értesíti a kamarát, ha egy ügyvédet bűncselekménnyel gyanúsítanak meg.

A KKI véleménye ugyanakkor az, hogy a gyanús esetek kiszűrése érdekében szükség van ezekre az óvintézkedésekre. Forrásunk szerint előfordult például, hogy közvetlenül megkeresték a külföldön élő jogosultat, akiről aztán kiderült, hogy a nevében eljáró meghatalmazottal már nem is áll kapcsolatban, vagy egyáltalán nem is ismeri.

A KKI bűncselekményre utaló jelekkel találkozott a külföldi jogosultak személyazonosságának ellenőrzésekor is. Érkeztek ugyanis hitelesítési dokumentumok olyan külföldi jogosultaktól, akikről utóbb bebizonyosodott, hogy vagy nem is voltak ott a közjegyzői hitelesítésen vagy pedig már rég meghaltak. A hamisítók célja nyilván az volt, hogy mások nevében, illetve halott személyek után vegyék fel a 400 ezer forintos kárpótlást.

Úgy tudjuk, nagyjából 100 ilyen esettel találkoztak eddig. A hamisnak bizonyuló dokumentumok túlnyomó része Izraelből érkezett. A KKI mindegyik ügyben feljelentést tett a rendőrségen. Azt már nekik kell kideríteni, hogy kik állnak a hamisítás mögött, azt azonban már most tudni, hogy a 100 hamis papírt olyan jogosultak nevében küldték el, akik néhány meghatalmazotthoz kötődnek. A hamisítók felkészültségére utal azonban, hogy a KKI-hoz olyan hamis dokumentumok is érkeztek, amelyeken eredeti közjegyzői pecsét volt. Információink szerint a rendőrség egyelőre csak a KKI-tól kapott dokumentumokat vizsgálja, és komolyabb előrelépés még nem történt a nyomozásban.

Pethő András